A sokoldalú pedagógiai asszisztens

Tar Lajos, a pedagógiai asszisztens munkakörben dolgozó kedves kollégánk mindig siet a folyosón, gyerekekkel körülvéve dolgozik az informatikai teremben, vagy az ebédlőben. Szeretném, ha betekinthetnénk a változatos, és felelősségteljes munkájába.

16 éve került az iskolánkba, mint karbantartó. Munka mellett végezte el az érettségit. Majd gyógypedagógiai asszisztens és pedagógiai asszisztens képzést is végzett. Dolgozott a Bárczi Gusztáv gyógypedagógiai intézményben, valamint a Siketek és nagyothallók intézményében is. Autista és down-szindrómás gyerekek között segített. Később iskolánkban kapott lehetőséget arra, hogy bekapcsolódhasson a fejlesztő pedagógusok munkájába. Örömmel fogadta a lehetőséget, és évekig félszáz gyereknek segítette a tantárgyi felzárkóztatását. Közben ő osztotta az osztályoknak az almát is.

 3 éve az iskolánk a Szegedi Tudományegyetemmel együtt csatlakozott az Edia méréshez, amit szinte az elejétől kezdve az alsó tagozaton nagyrészt ő végezteti a gyerekekkel. Minden napi Edia mérést végez, összesen 184 gyerekkel, főleg matematika és olvasás tantárgyakból. A fejlesztési mérések mellett még elkészítteti a bemeneti méréseket, valamint a főterületi mérést is. Minden reggel 7 órakor már az iskola falai között van. Az első emeleten található számítógépes alsós terem a délelőtti munkahelye, és olyan rendszerben dolgozhat, amin minden tanuló munkáját tudja követni a munkafolyamatok során. Így mindig tud annak segíteni, aki elakad.

Délben a munkahelye már a gyermek ebédlőben van. Figyeli a gyermekek ebédeltetési rendjét, nézi a kártyás rendszert. Kinek van, kinek nincs meg az étkezési kártyája. Aki elveszíti, annak az üzemeltetési osztályon jelzi, és így pótolja a hiányt. Délután a napköziben tevékenykedik, felügyel az ötödikes napközisekre, és végezteti el velük a házi feladataikat. Külön felhívja a pedagógusok figyelmét arra, ha a gyerekek több házi feladattal is megbirkóznának. Ezen kívül még hozzá tartozik az összes gyerek szekrénye a folyosókon. Ha elhagyják, vagy beletörik a kulcsot, akkor szólnak Lali bácsinak, aki másoltat új kulcsot, vagy megjavítja a zárat, vagy a szekrényt.

Mindezt végigolvasva elhiszem, hogy Tar Lajos kollégánk nem unatkozik. Mindig van gyorsan elintézendő feladata, ami miatt nagyon sietnie kell. Az előző tanév végén az év dolgozója címet elnyerte, amivel a kollégák és az iskola is elismerte a munkáját. Elmondása szerint nagyon szeret a gyerekek között dolgozni, és szereti, hogy változatos, sokrétű a munkája. Nem unatkozik. Büszkesége a 20 éves nagylánya, aki gyógypedagógiai pályára készül, édesapja végtelen büszkeségére. Köszönjük a mi Tar Lalinknak a rengeteg türelmet és segítséget.