Iskola-előkészítés

 

Iskola-előkészítés

Óvodánkban intenzív iskola-előkészítő foglalkozásokat tartunk az ONOAP-ban leírtaknak megfelelően, ezen túl működnek Ovi-suli csoportok, ahol az óvodai tevékenységeket kiegészítő foglalkozásokkal, játékos formában segítjük a gyermekek iskolakészültségét.

Mozgásfejlesztő tevékenységek keretében (tornaterem, hatalmas játszóudvar sok-sok kültéri játékkal) gondoskodunk a gyermekek fizikai felkészültségéről. Emellett segítünk a mentális, szociális érettség kialakulásában, fejlesztjük a kommunikációt, hozzájárulunk az alapismeretek megszerzéséhez, mélyítéséhez.

Munkánkat nagyban segíti az, hogy napi kapcsolatban vagyunk az általános iskolával. Így, a kölcsönös együttműködésnek köszönhetően, gyermekeink felkészültebben kezdhetik meg iskolai tanulmányaikat. A 2 Ovi-suli csoportban iskolaelőkészítő program alapján készítik az óvodapedagógusok a gyermekeket az iskolára.

A 3 Leskelődő csoport az óvoda-iskola átmenet könnyebbé tételéért tevékenykedik heti 1-1 alkalommal 13,00-16,00 óráig az iskola épületében. 
Logopédusunk rendszeresen elkészíti a 6 évesek logopédiai szűrővizsgálatát (a szülők számára a vizsgálat nem jár plusz költséggel) és szükség esetén lehetőséget biztosítunk fejlesztésre egyéni vagy kiscsoportos foglalkozások keretében. Gyógypedagógus foglalkozik az SNI és BTMN-es gyermekek rendszeres fejlesztésével.

Simonné Bódi Anikó óvodapedagógus készített a szülők számára egy kiadványt, melyből minden szülő tud tájékozódni az iskolaérettség témában.

Otthoni játékok, feladatok az iskolaérettség elősegítéséért                                                             

Mi mindent kell tudnia egy 6-7 éves gyereknek ahhoz, hogy felkészülten vágjon neki az iskolai életnek? Milyen lelki-fizikai állapotban kell lennie, hogy ne kudarcként élje meg az első osztályt?

Iskolaérettség fogalma

Iskolaérettség az, amikor egy gyermek képes sikeresen részt venni az iskolai oktatásban és megfelelően fejlődni az iskolai környezetben. Fizikailag és pszichésen alkalmas arra, hogy a játékos óvodai évek után elkezdje az általános iskolai tanulmányait. Az iskolaérettség megállapításának kritériumai több tényezőn alapulnak, amelyek általában a következő területekre összpontosítanak:

1. Fizikailag is alkalmas: Ezzel kapcsolatban a szülő nem tehet semmit, mégis érdemes említést tenni róla. Legalább 115 cm magas és 18 kg súlyú. A jobb vagy balkezesség egyértelműen kialakult, fizikailag képes az iskolatáskát cipelni, egy helyben végig ülni egy tanóra hosszúságát. Testarányai már megváltoztak, eltűnt a babás pocakjuk, és megkezdődött náluk a fogváltás

2. Szociális készségek: Az iskolaérettség egyik fontos eleme a gyermek szociális készségeinek fejlettsége. Ez magában foglalja a társas kapcsolatok kialakítását, konfliktuskezelést, együttműködést másokkal, valamint az önálló viselkedés és döntéshozatal képességét.

3. Érzelmi fejlődés: Fontos, hogy a gyermek képes legyen megfelelően kezelni az érzelmeit, stresszhelyzetekkel és változásokkal való megbirkózást. Az érzelmi stabilitás és az önszabályozás képességei segítik a sikeres alkalmazkodást az iskolai környezethez.

4. Kognitív képességek: Az iskolaérettségben kiemelt szerepet játszanak a kognitív képességek, mint például a nyelvi fejlettség, a megfigyelő- és koncentrációs képességek, valamint a memória és problémamegoldó készségek.

5. Motorikus készségek: A megfelelő motorikus készségek, például az írás, rajzolás, kézügyesség és testi mozgás képességei is fontosak az iskolaérettség szempontjából.

6. Készségek és ismeretek: Egy gyermeknek bizonyos alapvető készségekkel és ismeretekkel kell rendelkeznie az iskolai sikeres tanuláshoz. Ezek közé tartozik az alapszintű matematikai és nyelvi ismeretek, a számok ismerete egytől tízig, helyesen használja a több-kevesebb, nagyobb-kisebb fogalmát, ismeri a testrészeit, helyesen használja az irányokat, érti és helyesen használja az idő fogalmait, mint például évszakok, a hét napjai és a különböző napszakok.

 

Most pedig nézzük meg, hogyan tudjuk ezeket a kritériumokat játékosan, otthon is fejleszteni gyermekünknél az iskola megkezdése előtt.

Az iskolaérettséghez szükséges készségek otthoni fejlesztése játékokkal

Mozgásfejlesztés

• Fogócska – meghatározott területen belül, tárgyak megkerülésével
• Kúszás, mászás székek, asztal alatt – esetleg pokróccal letakarva
• Bújócska
• Földön ülve labda, kisautó gurítása egymásnak
• Lépcsőn járás – esetleg csukott szemmel ill. hátrafelé is
• Ugróiskola
• Célba dobás – rongylabdával pl. szemeteskosárba két kézzel majd váltott kézzel

Szem-kéz, szem-láb koordináció fejlesztése ill. nagymozgások összehangolása

• Labdadobás a levegőbe majd elkapás
• Labda terelgetés – két kézzel, egy kézzel, lábbal, valamilyen tárggyal
• Labdaütögetés falhoz vagy földre és elkapás
• Labdadobálás mondókával
• Célba dobás – rongy és gumilabdával falon, fán lévő célba is
• Labdavezetés
• Labda rúgása célba vagy társnak – váltott lábbal is
• Labda gurítása egymásnak állva, ülve, hason fekve

 

 Egyensúly fejlesztése

• Egyensúlyozó járás kispárnával, játékkal a fejen – csukott szemmel is
• Egyensúlyozó járás padon, járdaszegélyen, megrajzolt vonalakon vagy azok között
• Hintázás
• Biciklizés
• Ugrókötelezés

 

Testséma, saját testen való tájékozódás, téri tájékozódás

• Szívdobogás megéreztetése – bal oldal ahhoz kötése
• Jobb kézzel mutatkozunk be, azt nyújtjuk
• Csukott szemmel való közlekedés a lakásban – szavakkal irányítás
• Tükörkép játék – szemben álló utánozza a másik mozdulatát
• Érintő játékok – csukott szemmel érintse meg a megnevezett testrészét, mutassa meg, hogy hol érintettük meg, míg csukva volt a szeme, mutassa meg és nevezze meg, csak nevezze meg
• Ujjak nevének megtanulása

 

Finommozgás, szem-kéz mozgáskoordinációjának fejlesztése

• Kincsvadászat – termések, kavicsok gyűjtése, válogatása nagyság, alak, szín, számosság szerint
• A „kincsekből” bábok, figurák készítése, alakzatok kialakítása
• Krumplinyomda használata három ujjal (hüvelyk, mutató középső)
• Ollóhasználat – bal kezeseknek bal kezes ollót!
• Apró tárgyak rakosgatása – lego, tüske

 

Általános tájékozottság

• Teljes név, apa, anya, testvérek neve
• Életkor
• Pontos cím
• Évszakok ismerete
• Napszakok megtanulása (ebéd előtt délelőtt) – napszaktábla készítése
• Hét napjai – reggel beszéljük meg ma milyen nap van, tegnap, holnap. Kössük konkrét tevékenységekhez: pl. kedd – úszás! Sok türelemmel!
• Életkorának megfelelően el kell tudni helyezni magát időben, társadalmi környezetben.

Számolás

• Dolgok csoportosítása (kisebb-nagyobb, könnyebb-nehezebb) – például evőeszközök csoportosítása is
• Gombok válogatása (szín, nagyság, forma, lyukak száma szerint)
• Dominózás – ugyanolyan és ugyanannyi-fogalom kialakítása (számképhez ujjkép hozzárendelése)
• Kártya- és társasjátékok

 

Szabálytudat fejlesztése

• Kártyajátékok – pl. mese képeinek, cselekvéssornak az összegyűjtése
• Társasjátékok – egyszerű, érthető szabályokkal (fontos, hogy a gyerek sikerélményt szerezzen, de ne hagyjuk mindig nyerni!)
• Társasjáték közös készítése – közös szabályok

 

Nyelvi fejlesztés, hallási differenciálás

• Minél több beszélgetés. Látottak és élmények megbeszélése.
• Természetes hangok megfigyelése – kirándulás és séta alkalmával (állathangok, emberi hangok, természeti jelenségek: eső, zivatar, mennydörgés, szél)
• Mesterséges hangok megfigyelése (közlekedési eszközök, háztartási eszközök, lift, csengő, telefon, ajtó csukódás-nyitás)
• Igaz állítások – becsapós dolgok mondása dolgokról – találja ki, hogy melyik igaz/becsapás
• Mesék olvasása
• Mondókázás
• Mesél a kép – közös mesélés a képről, vagy mi kezdjük el, ő folytassa

 

 Megfigyelés, emlékezet fejlesztése

• Séta, bevásárlás során érdemes nyitott szemmel látni, otthon felidézni a látottakat (pl. milyen autókat, állatokat láttunk)
• Mi változott – 4-9 tárgy megfigyelése, aztán sorrendjének megváltoztatása, vagy elvenni/ hozzáadni
• Kitől kaptad? – egy-egy játék történetére való visszaemlékezés
• Barkóba
• Két tárgy, élőlény közti hasonlóságok, különbségek megfigyelése, azok szóbeli megfogalmazása – pl. alma-körte, friss és száraz kenyér
• Párkereső memóriajáték – kb. 10-12 pár képpel

Rész-egész viszonyának megértése

• Csokoládé elosztása
• Torta felvágása
• Puzzle játékok – először 2-3 részből álló (puzzle közös készítése is pl. képeslapból)

 

Valójában nincs –vagy elenyésző- azoknak a gyermekeknek a száma, aki az iskolaérettség minden „kritériumát” tökéletesen teljesíti és ez így természetes.

Szülőként azonban törekedni kell arra, hogy minél több képesség kialakuljon és fejlődjön. Nincs varázspálca, mely mindent hipp-hopp kialakít, de mágikus erővel bíró tevékenységeink vannak: az esti meseolvasás, az étkezések során folytatott jóízű beszélgetések az elmúlt napok élményeinek, vagy bánatainak átbeszéléséhez, egy-egy családi kirándulás a természet és a környezetünk felfedezésére és a gyermekek legfőbb „munkája” a játék.

 

Dicsérj serkentően!

Dicsérd az erőfeszítéseiért, ha valamivel kitartóan próbálkozik! Fontos, hogy már óvodáskorban megalapozzuk a gyerkőc teljesítményhez való viszonyát. Ha csak azért dicséred, mert valamiben kiemelkedő eredményt ért el, azt tanulhatja meg, hogy akkor szerethető, ha ügyes vagy okos.

Elveszítheti ezáltal a belső motivációját a tevékenységekben, és nem érdeklődésből, szenvedélyből fog tanulni, hanem pusztán az elismerésért. Tanítsd fejlődő szemléletre: arra, hogy ha lelkiismeretesen tesz céljaiért, belefekteti az energiáját, elérheti azokat.