Iskola-előkészítés
Óvodánkban (Eszterlánc óvoda) intenzív iskola-előkészítő foglalkozásokat tartunk ( Ovi-suli csoportok), így a hozzánk járó gyermekek sikeresen vághatnak majd neki az iskolai éveknek.
Mozgásfejlesztő tevékenységek keretében (tornaterem, hatalmas játszóudvar sok-sok kültéri játékkal) gondoskodunk a gyermekek fizikai felkészültségéről. Emellett segítünk a mentális, szociális érettség kialakulásában, fejlesztjük a kommunikációt, hozzájárulunk az alapismeretek megszerzéséhez, mélyítéséhez – összefoglalva mindazt biztosítjuk, ami egy iskolára érett gyermek számára szükséges.
Munkánkat nagyban segíti az, hogy napi kapcsolatban vagyunk az általános iskolával. Így, a kölcsönös együttműködésnek köszönhetően, gyermekeink felkészültebben kezdhetik meg iskolai tanulmányaikat. A 2 Ovi-suli csoportban iskolaelőkészítő program alapján készítik az óvodapedagógusok a gyermekeket az iskolára.
A 3 Leskelődő csoport az óvoda-iskola átmenet könnyebbé tételéért tevékenykedik heti 1-1 alkalommal 13,00-16,00 óráig az iskola épületében.
Logopédusunk rendszeresen elkészíti a 6 évesek logopédiai szűrővizsgálatát (a szülők számára a vizsgálat nem jár plusz költséggel) és szükség esetén lehetőséget biztosítunk fejlesztésre egyéni foglalkozások keretében. Gyógypedagógus foglalkozik az SNI és BTMN-es gyermekek rendszeres fejlesztésével.
Iskolaérettség
Gyakran, értelmetlen viták alakulnak ki arról, hogy egy gyermek iskolaérett-e vagy sem. Más véleménnyel lehet egy szülő, egy óvónő, egy tanító - ami természetes, hisz más szemszögből látják a dolgot. A legfontosabb, viszont az, hogy a gyermek érdekében történjen minden, nem sérülhet meg alakuló személyisége a felnőttek rossz döntése miatt.
Mikor válik egy gyermek alkalmassá arra, hogy iskolába menjen?
Az alábbiakban láthatják azokat az ideális, általános fejlődési mutatókat, amelyek segítenek egy-egy gyermek "érettségi vizsgálatában”.
1. testi fejlettség
• egy egészséges gyermek 6 éves kora körül jut el az első alakváltozáshoz: megváltozik testaránya, nyúlánkabbá válik, felnőtt testarányokhoz mérve arányosabb lesz, teherbírása megnő, összerendezett mozgása fejlődik
• megkezdődik a fogváltás
• mozgását, viselkedését, testi szükségletei kielégítését szándékosan képes irányítani (önálló, étkezési, öltözködési, egészségügyi szokások kialakulnak)
• erőteljesen fejlődik mozgáskoordinációja illetve finommotorikus mozgása (szem- kéz koordinációja), téri tájékozódása
• kialakul a kezesség (bal-, jobbkezes)
2. mentális érettség
• érdeklődéssel, egészséges izgalommal várja az iskolát, készen áll az iskolába lépésre
• a tanuláshoz szükséges érzékelése, észlelése, képességei folyamatosan fejlődnek, differenciálódnak: fontos a téri észlelés, a hallható, látható észlelések, a saját test-testséma fejlettsége
• fejlettebbé válik a szándékos figyelem, emlékezet, bevésés és felidézés
• a cselekvő- szemléletes és képi gondolkodás mellett az elemi, fogalmi gondolkodás is alakulóban van
3. kommunikáció
• érthetően, folyamatosan beszél, kommunikál; gondolatait, érzelmeit mások számára érthetően, életkorának megfelelő tempóban, hangsúllyal tudja kifejezni
• minden szófajt használ, különféle mondatfajtákat (kérdő, óhajtó, felszólító...), mondatszerkezeteket (összetett, mellérendelő..) alkot
• tisztán ejti a magán-, mássalhangzókat
• végig tudja hallgatni és megérti mások beszédét
4. alapismeretek
• elemi ismeretekkel rendelkezik önmagáról, környezetéről: tudja nevét, lakcímét, szülei foglalkozását
• felismeri a nap-, és évszakokat, ismeri és alkalmazza az alapvető gyalogos közlekedési szabályokat, ismeri szűkebb lakóhelyét, a környezetében élő növényeket, állatokat- azok gondozását, védelmét
• felismeri a viselkedés alapvető szabályait, kialakulóban vannak azok a magatartási formák, szokások, melyek a természeti és társadalmi környezet megóvásához szükségesek
• elemi mennyiségi ismeretei vannak
5. szociális készségek
• készen áll arra, hogy elfogadja az új iskolai környezetet, az új felnőtteket, társakat
• egyre több szabályhoz tud alkalmazkodni
• feladattudata kialakulóban van; feladattartása, a feladatok megértése, kitartása, munkatempója, önállósága, önfegyelme, teljesítményigénye folyamatosan növekszik
Ideálisan nézve egy gyermek akkor képes alkalmazkodni az új iskolai életmódhoz, amikor testileg korának megfelelően fejlett, érzelmileg kiegyensúlyozott, társaival, környezetében élő felnőttekkel jó a kapcsolata, megérti a neki szánt feladatokat, saját képességeinek megfelelően igyekszik megoldani, érthetően beszél, alapvető magatartási formák birtokosa és alkalmazója.
Természetesen mind ezek megléte folyamatosan alakul ki az évek során egy kisgyermeknél és ebben meghatározó szerepe, felelőssége van a családnak, illetve - a közös, tudatos együttműködéssel a szülőkkel - az óvodának.
Forrás: ovisvilag.blog.hu
Kicsit gyakorlatiasabb dologgal is szeretnénk segítséget adni a szülők döntéséhez: az ISKOLAÉRETTSÉGI TESZT megválaszolásával maga a szülő is felmérheti gyermeke fizikai, pszichológiai, szociális érettségét.
Iskolaérettségi teszt
1. Eléri-e gyermekem a 120-130 cm-es magasságot és a 20-22kg-t? Mert bár a súly- és magassághatár megszűnt, a kisebb termetű gyermek gyakran fáradékonyabb társainál.
2. Elindult-e a fogváltás? Ez a csontosodás megindulását jelzi, és az ülő- és állóképességgel van szoros összefüggésben.
3. Tud-e gyermekünk cipőt kötni? Ennek hiánya a gyengébb kézügyességre és téri tájékozódásra utalhat.
4. Jó-e gyermekem ceruzafogása? Az ehhez szük¬séges izmokat a csontosodási folyamat kezdete el?tt, sok gyurmázással lehet erősíteni.
5. Mennyire összerendezett gyermekem elemi mozgása? A kúszás, mászás, lábujjon– sarkon–talpélen való járás, a szökdelés pontos kivitelezése könnyű írás- és olvasástanuláshoz vezet.
6. Jó gyermekem egyensúlyérzéke? Ez a fejlett idegrendszerre utal, melynek hiánya figyelem- és magatartászavart okoz. Gyakoroljuk a vonalon járást, a „pincérkedést tálcával.
7. Mennyire fejlett a vállöv, a könyökizület és a csuklóizület finommozgása? Ez a szépírás alapja, mely talicskázással, függeszkedéssel, később fűzéssel és ujjtornával fejleszthető.
8. Tudja-e szinkronban és egymástól függetlenül irányítani végtagjait? Ez az azonos majd ellentétes kéz-láb emeléssel, masírozással, láb köröz – kéz tapsol gyakorlatokkal fejleszthető.
9. Meg tudja-e nevezni testrészeit? Mivel a legbiztosabb pont a saját testünk, ezért ha ez bizonytalan minden azzá válik.
10. Kialakult dominanciákkal rendelkezik-e? A nem megfeleLőkézzel történő írás pl. nehezíti a tanulást és diszfunkciókhoz vezethet.
11. Koordinált-e a szemmozgása? Nehezítő tényező a sok tv és számítógép használat. Szemtorna lehet a fej elmozdulása nélkül: szemmozgatás jobbra, balra, le, föl, rézsútosan.
12. El tudja-e különíteni a jobb és bal irányokat, illetve helyesen használja-e a névutókat (alatt, fölött, mögött stb…) ?
13. Képes-e adott mozdulatokat ill. alakokat térben (pl. építés) és síkban (pl. rajz) leutánozni?
14. Képes-e mozgássorozatok elvégzésére (pl. taps-lépés-guggolás, gyöngyfűzés) ill. rajzminták követésére?
15. Képes-e irány követésére? Itt is eleinte nagymozgásban, később finommozgásban, papíron.
16. Megfelelő-e a szem-kéz koordinációja? Ezt például célbadobás során figyelhetjük meg.
17. Biztosan különbözteti-e meg az alakot a háttértől? (Mi van a képen hátrébb, mi előrébb? Egymásra rajzolt tárgyak elkülönítése.)
18. Felismeri-e az azonos alakokat, színeket, nagyságokat, mennyiségeket? (pl. különböző színű és nagyságú kockák válogatása.)
19. Az azonosságon túl felismeri-e a különböző¬ségeket?
20. Különböző hangokat meg tud-e különböztetni egymástól? (pl. azonos hangzású szavakat: pl: kéz-kész, mind-mint)
21. Felismeri-e a rész-egész viszonyát? (pl. kis rész¬le¬teket megkeresni az egészen belül)
22. Megye-e a szétszedés és újra összerakás gyakorlata?
23. Képes-e az egyik érzékszerv-csatornán nyert információt másik csatornára átfordítani? (pl. mesét lerajzolni.)
24. Képes-e magát árnyaltan kifejezni? Van-e türleme másokat meghallgatni? Tud-e kérdezni? Ezeket a sok mesehallgatás, verstanulás és beszélgetés fejleszti.
25. Be tud-e fejezni önállóan egy elkezdett történetet?
26. El tudja-e helyezni magát időben és társadalmi környezetében? Ismeri-e az évszakokat, napszakokat, napok változását?
27. Tud-e szabályok szerint viselkedni a mindennapi életben és a játékban egyaránt?
28. Tűri-e a kudarcot?
29. Bizalommal fordul-e a felnőttek felé? Elfogadja-e őket?
30. Játszik-e a közösségben?
Forrás: lurkovilag.hu / Kozma Krisztina írása