Őszi kapcsolat
Borsos Tamás verse
Visszatértél, ahogy ígérted,
a vártnál kicsit korábban,
szívemet megigézted,
te tartod kordában.
Hogy kedvező-e nékem
szeled kelletlen szeszélye?
Örömömben megfeledkezem,
csak a szépre eszmélek.
Őszbe borult testedre a levelek festettek,
a nyári zöldet maguk alá temetve
kikeverték a paletta legszebb színeit,
feltárva az évszak rejtett szintjeit.
Hiányozni fogsz, meg nem is,
oly vadul zöldellt a kőris,
szinte beborult ablakomon,
fűz fürtjei rezdültek nyakamon.
Most is csiklandik, ha rá gondolok,
lombját veszíti - e látványért bolondulok.
Testem lassan szenderül, s fürkészve tekint,
a mozdulatlan tájra, mely könnyedén legyint.
Utazók ezrei talpig színesben,
őszi bálra hivatalos mindegyik.
Ott is lesz minden ezredik,
pompás fejfedőben.
Ott leszek én is, törzsedbe oltva már,
keringek ereidben, csak emlék a nyár.
Csupán ideig-óráig tart az átmenet,
elring a gondolat, fenntart a képzelet!