Békét!
Borsos Tamás verse
Világunk ege fájón beborult.
Elkezdtek egy értelmetlen háborút.
Nemzetek szava semmit sem ér,
Hangos ugyan, de csak folyik a vér.
Mit tesznek az ellen, hogy
Ne szenvedjen csorbát a méltóság, s a jellem?
Mit tesznek "Ők", hogy védtelenek ezrei
Ne véresen szorítsák meg egymás kezeit?
Mit lehet tenni, ha egy elszabadult bomba
Nem tud gondolkodni, házakat dönt romba,
S mérlegelni mindazon, mit a robbanással okozhat,
a szívverések számát egyre csak fokozza.
Az ember, s egy nemzet nem azért születik,
Hogy letörjék zöldellő rügyeit.
Együtt hoznak hajtást, s borulnak virágba,
egységüket adják ajándékul a világnak.
Számomra nincs dicső csata,
Se játszma, se díszes maskara,
s magasztos győzelmi ének,
tiszta örömöt csupán az adna,
ha a hatalmasok felébrednének!
Csendesedjen hát el - e pusztító vihar!
Nem tudok nyugodni, a gondolat is zavar.
Rejtse el jó mélyre gyarlóságukat az avar!
Ölelje ismét keblére egymást a két nemzeti kar!