Volt egyszer egy Pitypang tánccsoport

18 évvel ezelőtt, 2004-ben ilyentájt alakult meg ez a tánccsoport. Az elsőseim, akikkel akkor a Jókai úti iskolában tanultunk, mindenáron szerettek volna táncolni. A szülők is támogatták őket, így látva a lelkesedésüket, én is melléjük álltam.

2004. április 24-én iskolánk aulájában tartottuk az „AVIVA” megyei táncversenyt, ahol az első fellépés is megtörtént. Különdíjat kapott itt a csoport. Az érdekesség az, hogy a zsűri megkért, hogy gyorsan adjak nevet a tánccsoportnak. Kisétáltam a Kossuth utcára, ahol rengeteg pitypang virágzott éppen. Innen kapta a nevét a csoport.

A sikeren felbuzdulva rendszeresen gyakoroltunk, újabb és újabb koreográfiákkal készültünk, és nemsokára kiléptünk az iskola falai közül, és a hajdúsámsoni műsorok állandó szereplői lettünk.

2004. augusztus 28-án már meghívott fellépőként érkezett a csoport a városavató ünnepségre, amelyet Hajdúsámson várossá válása alkalmából szerveztek. Majd 2005. május 1-én Európa nap majálissal című rendezvényen is szép műsort adtunk a helyi lakosoknak abból az alkalomból, hogy hazánk csatlakozott az Európai Unióhoz.

Hamar kiléptünk a város határain is. A Napló-nyár keretében rendezett City-terasz turné fellépőjeként más városokba is eljutottunk a megyében, ami külön érdekes volt a gyerekeknek, mert egy kicsit világot is láttak. Felléptünk Martinkán is, ami nagyon emlékezetes volt számunkra. Évente gyermeknapon a Debreceni Vidámpark állandó fellépői voltunk, ahol az ajándékok mellé vidámparki látogatást is kaptunk. Az iskolában is rendszeresen felléptünk rendhagyó irodalom órán, gyermeknapon és a karácsonyi műsorban.

Legnagyobb sikerünk volt, amikor a Ligetaljai Kulturális Napok nyíracsádi rendezvényén önálló, 45 perces műsorral képviseltük Hajdúsámsont, nagy sikerrel. A látványelemek, amelyeket alkalmaztunk, itt sem maradhattak ki. Például az egyik számhoz egy motort is felvittünk a színpadra. A produkció végén következett a hagyományos cukorszórás, ezt nagyon kedvelte a közönség.

A Pitypang tánccsoport hosszú ideig folytatta a táncolást és a fellépéseket. Hat éven át utaztunk színhelyről színhelyre, hogy bemutassuk tudásunkat, és szórakoztassuk a közönséget. Az egész osztályt bevontuk később, és olyan számokat válogattunk, ami a fiúknak is tetszett. A gyerekek persze évente kinőtték a fellépő ruhájukat, így évente mindig újat varrtam a méretükre. Sárgát, pirosat, fehéret, zöldet, mikor mit szerettek volna. Amikor az osztály ötödikes lett, akkor az újabb kicsi elsős gyerekek is csatlakoztak.

A városban ismertek minket, már várták a fellépéseinket. A helyi televízió adásaiban, és a megyei napilapban rendszeresen szerepeltünk. 2010-ben megszűnt a tánccsoport. Remélem, hogy mindnyájan kellemes élményekkel emlékeznek vissza a régi időkre.

  • Hajdu-Horváth Emese