A varázslatos Erdély

Kedves Olvasóink!

Az alábbi rövid interjúban Jakubecz Sándor Igazgatóhelyettes Urat kértem meg arra, hogy meséljen az olvasóknak arról, hogyan, honnan jött az ötlet, hogy bemutassa iskolánk diákjainak Erdély varázslatos vidékét a Határtalanul pályázat keretében. Azt a helyet, amelyet méltatlan módon csatoltak el hazánktól a gyalázatos trianoni események alkalmával. Ahol a gyerekek megismerkedhetnek történelmünk egy szeletével, a határon túli magyarok életével, szokásaival, gyönyörű városokkal, vidékekkel.

A Határtalanul pályázat keretben már évek óta szervez -feleségével Angélával- fantasztikus határon túli, erdélyi kirándulásokat iskolánk tanulói részére. Hogyan, mikor fedezte fel ezt a pályázati lehetőséget, kb. hány turnust bonyolított már le az elmúlt években?

Az első pályázatunk 2016-ban született meg. Akkor Sándorné Sas Ildikó volt a pályázó. A következő évtől kezdődően vágtam bele a pályázatírásba. Az elmúlt évek során összesen nyolc Határtalanul! pályázatot adtunk be erdélyi kirándulásra. Szerencsére a pályázat kiírója az Emberi Erőforrások Minisztériuma -vagyis a Magyar Kormány- értékelte törekvéseimet, és eddig mindegyik pályázatunk nyertes volt. 2016-ban egy, 2017-ben egy, 2018-ban már kettő, 2019-ben szintén kettő, majd 2020-ban is két pályázatunk lett nyertes. Összesen tehát öt év alatt nyolcszor voltunk Erdélyben a tanulókkal. A pályázatok összértéke 23.785.360.- Ft., és összesen 320 tanuló juthatott el a volt Nagy-Magyarország ezen részére.

Miért tartja kifejezetten fontosnak, hogy a gyerekek hiteles tájékoztatást kapjanak a gyalázatos trianoni események következményeiről, utóhatásairól?

Ennek megválaszolásához először két valódi példát szeretnék elmesélni a sok megtörtént eset közül. Tőlünk nem messze az egyik határmenti településen délután boldogan tértek haza a családok a mezőről. Másnap reggel megjelentek a földmérők, és leválasztották a falu egyik részét, mondván ez „mától Románia”. A nagyszülők azon naptól fogva sokáig nem találkozhattak gyermekeikkel, pedig csak egy utca választotta el őket. A moldvai csángó gyerekek 1920 júniusában nehéz körülmények között befejezték a tanévet a magyar iskolákban. Szeptemberben viszont román iskolában, román nyelven folytathatták csak tanulmányaikat. A magyar nyelv, a szokások, a népművészet, a hagyományok csak úgy maradhattak fenn, hogy titokban délutánonként családoknál tanították magyarul a gyerekeket. Ez történt egyébként az összes elszakított területen. Hitelesen pedig csak akkor lehet ezt megmutatni, ha elvisszük tanulóinkat legalább 500 km-re tőlünk Székelyföldre. A hiteles tájékoztatást azért tartom fontosnak, mert 100 éven keresztül megpróbálták ezt a történelmi, szégyenteljes döntést, és annak hatásait elfeledtetni velünk, az ott élőket beolvasztani. Az aktuális kormányok úgy kommunikálták, mintha minden rendben lenne, mindenki él boldogan, testvériségben. De nem ez történt a valóságban. 100 év alatt rengeteg megaláztatásban, elnyomásban, kirekesztésben, mellőzésben volt része a magyarságnak minden elszakított területen. Gyakori volt a besúgás, a magyarok verése, üldöztetése. Arról nem beszélve, hogy pl. Erdélyben rengeteg erőforrás található, mind bányászati, mind mezőgazdasági, ásványkincsek és egyéb formában. A kulturális örökségről pedig még nem is beszéltünk. Sajnos most XXI. században is ködösítenek és megpróbálják elnyomni a határainkon túl élő magyarságot. De nem hagyhatjuk, hogy feledésbe merüljön! Nagyon fontos, hogy gyermekeink, unokáink megismerjék a valós dolgokat, hogy tovább tudják ápolni ezeket a kapcsolatokat. Ha ez megtörténik, hiába lesznek a határok, mindig egy Magyarország leszünk.

Nemzetét féltő, szerető pedagógusként mit gondol arról, hogy a határon túli magyarok hogyan élik meg 2021-ben ezt az évszázados tragédiát?

Nagyon nehezen. Az a csoda, hogy száz éven keresztül fenn tudták tartani magyarságukat. Nemzedékről nemzedékre továbbadva hagyományaikat, népművészetüket, a népzenét, táncokat, viseletet, nyelvünket, mely oly gyönyörűen szólal meg az egyes tájegységeknek megfelelően. Hihetetlen, ahogy a mai napig is viseletbe öltözve mennek a misére, vagy egy nagyobb összejövetelre. Sokan nem értik meg, hogy ha elveszítjük az összetartozás kapcsát egymással, eltűnhet a magyar, mint nemzet Európából! Egyébként más-más helyzet alakult ki az egyes területeken, mindenhol kicsit másképp élik meg, akár a Felvidéken, Kárpátalján, Erdélyben, vagy a Bánságban. Sőt egész más a helyzet a jelenkori magyar határnál, és attól távolabb. Egyébként az erkölcsi támogatáson kívül, nagyon fontosnak tartom, hogy a magyar állam támogatását oda vigyük, ahol a legnagyobb szükség van rá. Ezért is írom magam a pályázatokat, nem kötök utazási irodával szerződést, a felhasználásra szánt összeg teljes egészében a székelyekhez, és a csángókhoz kerül. Nagyon méltányolom azokat a törekvéseket, melyek keretében az utakat Kárpátaljára, Erdélybe és a Délvidékre, vagyis a Vajdaságba szervezik.

Milyen programok kerültek megvalósulásra az öt és nyolc napos turnusokban?

Inkább általánosságban beszélnék a programokról, illetve azt mondanám el, amit eddig sikerült megnéznünk, hiszen a napok számának megfelelően változnak a megvalósult programlehetőségek. A program egyébként változatos, általában valamilyen tematika mentén haladunk. Ez függ attól is, hogy a kiíró milyen főbb szempontokat határoz meg. Mindenképpen szerepel a kirándulásokon a történelem, irodalom, földrajz tantárgyi vonatkozása. Van olyan is, hogy valamilyen eseményhez, évfordulóhoz kötődik a pályázat. Ilyen volt pl. az Arany János-év, vagy a Rákóczi-évforduló, a reformáció. Nyilván ezeket az eseményeket kiemelten kell kezelni a pályázatban. Akkor most néhány gondolat arról, hogy merre jártunk, tematikusan követve az utat a teljesség igénye nélkül: Nagyvárad-vár: történelmi városrész. Nagyszalonta: Arany János-emlékház, katolikus templom. Bihar-hegység, Réz-hegység. Király-hágó, mint történelmi határvonal. Erre húzódott a királyi tulajdonban levő gyepű elve, valamint a Vársonkolyoson át húzódó utat a gyakori árvíz miatt 1780-tól a hegynek felfelé vezették. Csucsa: Ady (Csinszka, Goga) emlékhely. Körösfő: a Sebes-Körös forrása, valamint nagy kirakodóvásár helyszíne. Kolozsvár: Mátyás király itt született, 1443. február 23-án, szülőháza ma is látogatható, Szent Mihály-templom, Farkas utcai református templom, Bánffy-palota, Házsongárdi temető. Tordai- hasadék. Torockó: egykori bányászváros, a Székelykő hármas csúcsa alatt. Lakói betelepült székelyek, Erdély legnyugatibb székely végvára, és talán egyik legszebb faluja. Marosvásárhely: minden alkalommal megnézzük a várat, de látványos még a Kultúrpalota, és a könyvtár is. Csak felsorolás szerűen: Szováta, Parajd, Korond (Székely korondi fazekasság), Farkaslaka (Tamási Áron szülőhelye, nyughelye). Bözödi-tó (elárasztott falu), Kőris-patak, Szalmakalap-múzeum. Székelyudvarhely: a történelmi székelység központja. Máréfalva, ahol a legtöbb székelykapu található (kb. 370). Homoródfürdő, mely híres a gyönyörű csillagos égboltjáról, Szentegyháza, mely Székelyföld legmagasabb pontja (870 m), egyben innen indulunk a Hargitára traktorral egy hegyi útvonalon. A Madarasi-Hargita (1801 m) a székelyek szent hegye. Aki ide felmegy, érzi csak igazán magát magyarnak. Csíkszereda-Csíksomlyó, többek között a pünkösdi búcsú helyszíne. Gyergyói-medence, Bucsin tető, Gyergyószentmiklós, Gyilkos-tó, Békás-szoros, Mádéfalva (mádéfalvi veszedelem), hogy csak néhányat említsek a meglátogatott települések közül. Csíkszereda után a Csíki-havasok irányába haladva érjük el a Szépvízi-víztározót, majd átkelve a hegyen elérjük a Gyimeseket, vagyis a Gyimesi-Csángóföldet, mely a legkeletibb szeglete a történelmi Magyarországnak. Itt található az ezer-éves határ, Rákóczi-vár, Székely laktanyák sora. Kicsit tovább haladva a határ mellett haladó úton, Bákó megyében érdemes megnézni Aknavásáron a sóbányát. És természetesen a Hidegség, melyről később beszélek majd. Egyébként itt szoktuk megismerni hogyan készül a jellegzetes csángó sajt, és túró a kalyibában. De voltunk már a Szent Anna-tónál, (medvét is láttunk), Prázsmáron és Székelyderzsen az erődtemplomban. Brassóban megnéztük az óvárost, Négyfaluban a hétfalusi csángókat, vagy Törcsváron a Vlad Cepes nevéhez fűződő kastélyban. Itt felfedtük a homályt Drakula grófról. Hétlétra-vízesés a Nagykőhavas hegyeiben. Végigutaztunk a Fogarasi-havasok lábánál. A szórványban járva mindig megálltunk a segesvári csata helyszínén, Petőfi emlékhelyénél, és megnéztük a segesvári várat. Majd Medgyes, Gyulafehérvár, Vajdahunyad, Déva vára sem maradhatott ki. Egy alkalommal volt egy kirándulás, melyben a művészeti iskolába járó hetedikesek vettek részt. Ennek a tanulmányi kirándulásnak a fő célja volt, hogy a gyerekek megismerkedhessenek a székely és csángó néphagyományokkal, népművészettel, népviselettel, népdalaikkal. Gyakorlati munka is volt, hiszen megtanulhatták a népdalgyűjtés fortélyait. A gyűjtés során rengeteg hangfelvétel készült, melyet archiváltunk. A kirándulás legnagyobb élménye az volt, amikor Bákó megyében, Somoskán láthattuk és hallhattuk Hodorog András világhírű furulyás előadását. Minden kiránduláson koszorút szoktunk elhelyezni az emlékhelyeken, nemzeti színű szalagot kötünk fel. Szintén a kirándulás része, hogy tanulóink találkozhatnak székely, csángó gyerekekkel, így megismerhetik szokásaikat, helyzetüket.

Hogyan zajlik a gyerekek étkeztetése, szállásoltatása?

Az étkezés a szálláshelyeken történik, általában reggelit és vacsorát kapunk. Útközben úticsomagot, vagy rögtönzött ebédet fogyasztunk. Elemózsiát is szoktunk magunkkal vinni, melyet útközben, egy szép réten, vagy parkolóban, vagy egy hegy tetején készítünk el. Minden alkalommal olyan panziókban vagy magánszálláson szállunk meg, melynek tulajdonosa magyar, székely, vagy csángó. A csángóknál minden esetben családoknál kapunk szállást. Így azon túlmenően, hogy rendkívül kényelmes helyen vannak a gyerekek, bőséges és nagyon finomak az ételek, megismerhetik az ott élő családok mindennapjait, beszélhetnek a gyerekekkel. Olyan is volt, hogy a tanulóink beszálltak a tehenek fejésébe, vagy kimentek szénát gyűjteni a hegyoldalba. Ezek az emlékek rendkívül maradandók, és hasznosak.

Önnek van-e esetleg személyes kedvenc helyszíne, területe Erdélyben, ha igen, miért az?

Természetesen van. A Hidegség. Vagy más néven a Patakák országa. Az itt élő emberek rendkívül barátságosak. Nagyon szívesen látják az ide látogatókat. A táj és a környezet lenyűgöző. Nyár közepén, a kaszálás időszakában hihetetlen mennyiségű és fajtájú virágzó növényt látni a hegyoldalakban. Káprázatos az illat ilyenkor. Reggel hétkor kimennek a tehenek legelni a hegyoldalba, majd est hét körül hazatérnek. Ez egy valóságos időutazás. Látnivalóban is bővelkedik a környék. Korábban már említettem az Ezer éves határt, Székely laktanyákat. Innen indul a 32. Határvadász zászlóalj emléktúra. Ha valaki erre jár, feltétlenül túrázzon, legalább a Jávárdi-vízesésig, a Jávárdi- patak mentén. Nagyszerű kilátás nyílik a völgyre több helyről is, pl. a Jávárdi-tetőről, a Naskalatról, Nem messze van innen a Nagyhagymás, melyen átjutva leereszkedhetünk a Gyilkos-völgybe. A Muhos-völgyben van a Muhos-fürdő. Nagyon klassz hely, ha pihenni szeretne valaki. Érdemes megtekinteni a helyi skanzent is. Este pedig harapni lehet a sötétséget. Minden évben augusztus utolsó hétvégéjén rendezik meg a Csángó Túrós Puliszkafesztivált. Gyönyörű a csángó népviselet, népzene, táncaik. Kirándulásaink során már jó néhány helyi látnivalót megnéztünk, hegyeket megmásztunk a gyerekekkel. A helyi ételek pedig nagyon finomak. A hely egyébként magáért beszél, el kell menni, meg kell nézni.

Milyen feltételekhez kötött a gyerekek részvétele, van-e valamiféle szempont a kiválasztásnál?

Elvileg lehetne, például tanulmányi eredményhez kötött jutalomkirándulásnak is tekinteni. Én azt gondolom, hogy amennyiben meg akarjuk mutatni azt, ami a célja ezeknek a kirándulásoknak, akkor mindenkit el kell vinni, aki el akar menni ezekre az utakra. Másképp nem érjük el azt, hogy tisztában legyenek minél többen a valós helyzettel, nem tudjuk elültetni sok-sok diák fejében a csíráját a hazafiságnak, az összetartozásnak, a határainkon túl élő magyarok iránt mutatható tiszteletnek.

Milyen visszajelzések érkeznek a gyerekektől, szülőktől? Hogy látja, megérinti őket az a tudásanyag, amit a kirándulás folyamán elraktároznak a "puttonyba"?

Sok család nem teheti meg, hogy utazzon, nem tudják gyermekeiket elvinni hasonló utakra. A gyerekek közül nagyon sokan még hónapok múlva is emlegetik élményeiket. A szülők gyakran kérdezik, hogy mikor lesz még ilyen kirándulás, mert szeretnék, ha a kisebb testvérek is eljutnának Erdélybe, amikor arra lehetőségük lesz. Mivel rendkívül változatos, gyerekekhez közelálló a program, sok a városi séta, kirándulás a hegyekben, látványos dolgokat figyelhetünk meg a természetben, találkozunk diákokkal, betekinthetünk a családok életébe, sokat beszélünk helyiekkel, azt gondolom, hogy igen: megérinti őket. A családok mindig pozitív visszajelzést adnak. Remélem sikerül elérni az évek alatt, hogy amikor ezek a gyerekek felnőnek, visszatérnek Erdélybe. Majd azt mondják, hogy de jó is volt, amikor gyerekként itt jártam, és elmesélik a saját gyerekeiknek is az igaz történelmet.

Számos alkalommal találkozhattunk bizonyos helyeken tudatos történelemhamisítással. Amellett, hogy felháborító a dolog, milyen károkat okozhat Ön szerint ez hosszú távon?

Az én megítélésem szerint történelmi szempontból Erdély az ahol a leginkább megőrizték múltunkat. Ha a lehetőségek engedik, ezért is szervezem ide a kirándulásokat. Itt mutatható be legjobban a magyarság ezer éves történelme. Ezért fájó az, hogy szembesülnünk kell a hamisítással. Mindenképpen el kell mondanunk tanulóinknak az igazságot. A legjobb az, amikor közvetlenül tapasztalják meg a hazugságokat, ahogy többször volt is erre példa. Csak néhányat említenék ezek közül. Több erdélyi fejedelmet román vajdaként említenek. A magyar emlékművekről, sírokról kiköszörülik a magyar nyelvű feliratokat. Letépik a magyar szalagokat az emlékhelyeken, nem engednek be egyes múzeumokban a magyar vonatkozású épületekbe. Kőműves Kelemen román építész volt. Nem újítják fel a régi épületeket. Segesváron Drakula-kultusz van. A gyulafehérvári várban román és labanc katonák szobrai díszítik a sétányt. De élő példa, ami nem olyan régen történt Úz-völgyében. Sajnos a más országokból érkező turisták, akik nincsenek tisztában a történelemmel, be is veszik ezt a maszlagot. Úgy gondolom, kötelességünk az igaz magyar történelem tanítása.

Ha egy szóval kellene kifejezni: mit jelent az Ön számára Erdély?

A szívem és a lelkem egy részét. Itthonról hazamegyek.