Család, munka és a sport bűvöletében

2016. november 29. Megosztás Facebook-on Család, munka és a sport bűvöletében

Igazgató Úr! Ön intézményvezetőként korábban igazgatóhelyettesként mindig reflektorfényben volt és van. Van még Önben bármiféle drukk vagy lámpaláz a nyilvános „fellépések” előtt?

Igen. Én úgy gondolom, nem lehet úgy kilépni a nyilvánosság elé, hogy az emberben ne lenne egy egészséges drukk, izgalom. Ez természetes, akárhányszor ilyen helyzetbe kerülök, az mindig jár valamiféle izgatottsággal. Ha valaki túlságosan magabiztosan áll ki a nyilvánosság elé, nem tud olyan összeszedett lenni és megfelelően koncentrálni a feladatára.

Egy ekkora intézmény vezetése nagyon nemes feladat, s hatalmas kihívás is egyben. Mennyiben változtatta meg a mindennapjait az igazgatói feladatkör?
Nagyon sok mindenben. Teljesen átrendezte a mindennapjaimat, feladataimat. Amit a legfontosabbnak tekintek, már korábban is hangsúlyoztam, hogy nem egy titulust kaptam egy címet, hanem egy felelősséget. Felelősséggel tartozom a kollegáimnak, hogy megfelelő körülmények között dolgozhassanak, jól érezzék magukat az intézményben, és azokat az értékeket, amelyek bennük vannak, tudják a megfelelő területen kamatoztatni. Ugyanezt érzem a diákok felé is, hogy tudjunk mindent megadni a számukra, picit szívemen hordozom mind a gyerekeknek, mind a felnőtteknek a sorsát. A felelősségtudat mindenképp egy jó értelemben vett terhet jelent számomra.

A 2016/2017 -es tanévnyitó ünnepségen

Az iskolában járva nap mint nap képet kaphat a tanulók viselkedéséről, munkához való hozzáállásáról. Rengeteg gyerekkel beszélget, sokat tájékozódik, s nyilván Ön is látja, hogy ahogyan az egész világ, úgy a gyerekek is változtak rengeteget az elmúlt évtizedek során. De milyen gyerek volt Ön annak idején? Mesélne egy kicsit a gyerekkoráról?
Igen, nagyon szívesen. Ahhoz, hogy megtaláljuk a gyerekekkel a közös hangot, úgy gondolom, be kell lépni az ő szférájukba, hogy megtalálhassuk minden esetben a megoldást. Az én gyerekkorom átlagosnak mondható. Csendes, visszahúzódó diák voltam, igyekeztem minden szabályt betartani. Arra törekedtem, hogy lehetőség szerint a tanórán mindent megértsek, figyeltem a hatékonyságra. Nem nagyon szerettem otthon házi feladatot készíteni és még a tanulással foglalkozni. A biológia, földrajz és a természettudományok nagyon érdekeltek. Mindig a problémák, az összefüggések érdekeltek, hogy hogyan függnek össze egymással a dolgok. A matematikát, magyart és a rajzot kevésbé szerettem. A pályaválasztásban pedig nagyon sokáig bizonytalan voltam, annyit tudtam, hogy valamiféle gyakorlatias szakmát szeretnék választani.

Ahhoz, hogy igazgatói feladatkörét a lehető legjobban el tudja látni, sikeres hátországra is szüksége van. Boldog házasságban él és igazán büszke gyermekeire. Megosztana velünk néhány gondolatot a családjáról?
Természetesen, nagy örömmel. Nagyon családcentrikus módon gondolkozom, amilyen mintát kaptam korábban a szüleimtől, ez mindenféleképpen bennem is ott van. Feleségemmel 27 éve ismerjük egymást, egy baráti társaságban ismerkedtünk meg. Három gyermekünk van: Boglárka 22, Zsófi 20 és Áron 16 éves.

Tud velük annyi időt tölteni, amennyit szeretne?
Nyilván mindig szeretne az ember többet és többet, de keressük a módját folyamatosan, hogy minél több időt lehessünk együtt. Nagyon sokat kirándulunk és igyekszünk tartalmasan, közös programokkal eltölteni a szabadidőnket. Mindemellett rengeteget beszélgetünk, amit nagyon fontosnak tartok a mai világban, hogy odafigyeljünk a másikra.

Ön rendkívül sokoldalú ember, amiről már meggyőződhettünk eddigi itt-tartózkodása során is. Nem titok, hogy rendkívül fontos szerepet tölt be az életében a sport, a terepfutás. Hogyan jött az ötlet, hogy szoros kapcsolatba kerüljön a sportággal?
Gyerekként sokáig zavart, hogy testnevelésben mindenki jó volt, én nem. Szerettem volna valamiféle sporttal én is foglalkozni.  Az egyik ismerősömnek köszönhetően megismerkedtem a tájékozódási futással. Mivel szeretem a természetet, a futást is, s a kettő kapcsolódik, nagy élmény volt számomra. 14 évesen már országos diákolimpián tudtam indulni. Hamarosan elkezdtem triatlonozni is. Rendszeresen bicikliztem, úszni is szerettem, és mindemellett elkezdtem a maraton futással is foglalkozni. Ezt a nem mindennapi távot több mint tízszer teljesítettem már, amire legbüszkébb vagyok azonban az, hogy a mai napig is örömmel sportolok, életem fontos része. Versenyeket is nyertem korábban, országosakat is, sokszor álltam dobogón korosztályos versenyeken.


A Thermal Trail Race futóversenyen (abszolút 7. korosztályos 2. helyezés)


A futás valóban remek sportág, engem elsősorban a kitartásra tanított meg. Ezen kívül van- e még valamiféle sport, amit szívesen megnéz a televízióban, vagy valami más hobbi esetleg?
Minden sportot szeretek megnézni, ha időm engedi. Főleg az egyéni sportokat kedvelem, amelyek mögött hatalmas küzdés, akarat és kitartás van. Személyes kedvencem a kerekpár, a Tour de France versenysorozatot rendszeresen figyelemmel kísérem. Nagyon szeretem emellett az atlétikát, a teniszt és a sísportot is.

Köztudott, hogy a sport mellett a vallás, a hit is fontos szerepet játszik az életében. Mit jelent röviden az Ön számára ez a szó, hogy hit? Miben hisz, szeretne hinni leginkább?
A hit számomra az élet kiemelten fontos része, az Istenhez való viszonyulásunknak az alapja. Nagyon fontosnak tartom, hogy higgyünk Istenben, és ki is fejeződjön életmódunkban.

A korábbi években kommunikációs igazgatóhelyettesként is tevékenykedett, szerkesztette iskolánk honlapját is. A kommunikáción, mint szakterületen belül a média melyik szelete érdekli leginkább?
Ez egy nagyon érdekes dolog. Számomra a legizgalmasabb, hogy hogyan tudjuk az emberekben kiváltani azt a reakciót, amit szeretnénk. Értékeket, munkánkkal kapcsolatos információkat kívánunk eljuttatni hozzájuk legfőképp. Nagyon érdekesnek tartom éppen ezért a különféle kommunikációs csatornákat, mint a Facebook vagy a blog.

A média napjainkban hatalmas mértékben képes a személyiség formálására. Ennek pozitív és negatív hatásait nap mint nap érzékelhetjük a gyerekek között. Ön gyakran szokott televíziót nézni? Ha igen, a sporton kívül milyen témájú műsorok érdeklik a leginkább?
Nagyon keveset nézek televíziót, sajnos az időm nem igazán engedi. Ha tehetem, főleg sportot nézek, illetve természettudományt néznék, de kevés az időm. A focit azért nézem mostanság,  mert a meccset a fiam nagyon szereti és kiváló lehetőség az apa-fiú kapcsolat elmélyítésére :)

A híreket, információkat egyébként nyomtatott vagy digitális formában „fogyasztja” leginkább?
A nyomtatott formához ragaszkodom elsősorban, teljesen más kézbe venni egy újságot, mint az internetről értesülni a hírekről. Régen voltak olyan vágyaim, hogy újságos standon dolgozzak, ahol rendszeresen újságok közelében lehetek. Sajnos mostanában kevesebbet tudok olvasni, kevesebb időm van rá. Természetesen az internetes információszerzést sem vetem el, onnan is tájékozódom.

Van –e valamiféle kedvenc olvasmányélménye?
Egyik kedvenc újságom a Turista magazin, rendkívüli módon kikapcsol. Könyveket olvasni középiskolás korban kezdtem el rendszeresen, ami talán a legnagyobb hatással volt a személyiségemre, az az orosz realizmus. Máig nagy kedvencem a Bűn és bűnhődés, meghatározó pont volt az életemben.

Igazgató Úr! Rendszeresen csodáljuk állandó nyugodtságát, kiegyensúlyozottságát, amire egy intézményvezetőnek nagy szüksége van a mindennapokban. Ki lehet hozni Önt valamivel a sodrából? Mindig ilyen nyugodt a hétköznapokban?
Nem... ahogy szokták mondani, vannak helyzetek, amikor önuralmat kell gyakorolni, ez a munkahelyen elengedhetetlen. Van viszont, amikor türelmetlenné válok én is: nehezen viselem az értelmetlen, felesleges dolgokat, amikor olyan dolgokkal kell foglalkozni, aminek semmi értelme, és macerálnak érte. A várakozás is eléggé nehezemre esik.

Mely tulajdonságát tartja a legnagyobb erényének?
Empátia. Próbálok minden helyzetet empatikusan megoldani, igyekszem minden emberben megtalálni az értékeket. Fontos elvem: ahogy szeretnénk, hogy velünk cselekedjenek, mi is úgy cselekedjünk az emberekkel.

Említette, hogy nagyon szeret túrázni, barangolni a természetben. Van- e kedvenc tája, esetleg olyan idegen kultúra, amit mindenképpen szeretne a későbbiekben megismerni?
Igen, Magyarországot nagyon jól megismertem korábban, rengetegszer körbejártam. Nagyon szeretem, egyik kedvenc országom. Különösen közel áll hozzám a Bükk-fennsík, Nagymező és a Balaton-felvidék környéke. Rengeteget voltam Európa különféle országaiban elsősorban szakmai utakon, nagyon szeretem Izraelt is, itt teljesítettem az Izrael maratont. Hatalmas célom az Országos Kéktúra teljesítése a közeljövőben, ennek teljes hossza kb. 1200 kilométer.

Mit üzenne a jövő nemzedékének, mire törekedjenek legfőképp az életük során?
Nagy hatással volt rám Tamási Áron trilógiája, elsősorban az Ábel Amerikában című rész. Annak a végén fogalmazódik meg az alábbi gondolat ... mi az ember életének értelme… miért vagyunk a világban? Azért, hogy valahol otthon legyünk benne….Abban a közegben váljunk építő karakterré, amely körbevesz bennünket, ahol életünk nagy részét töltjük.

Végezetül engedjen meg néhány villámkérdést:
Kedvenc étele, itala?

Ételben elsősorban a hagyományosak, főleg a slambuc a kedvenc, ha italt kellene megneveznem, akkor talán a tea.
Kedvenc film?
Tűzszekerek.
Twitter vagy Instagram?
Egyik sem.
Szőke, barna, vörös vagy fekete?
A feleségem fekete :)
Nyaraláskor hegyvidék vagy tengerpart?
Hegyvidék.
Igazgató Úr! Sok sikert kívánok Önnek a munka, a család, a sportbéli kihívások és az élet minden területén!  Köszönöm az interjút!
Én is nagyon köszönöm a beszélgetést!

 


Módis Tamás
blogszerkesztő