F( ÉSZ)book vs. Frász-book?

2016. december 09. Megosztás Facebook-on F( ÉSZ)book vs. Frász-book?

A kérdés költői. Sokat vitáztak már erről tőlem nagyobb koponyák is a korábbi időkben. Bizonyos Zuckenberg úrnak, az alapító atyának minden bizonnyal pénz(book). Jött , látott, győzött. Felfedezésével teljes mértékben letarolta a közösségi oldalak piacát, koldusbotra juttatva a korábban oly népszerű IWIW-et és társait.

Nem mellesleg elég tágra nyitotta Pandora-szelencéjét.

Nem kell nagy képzelőerő ahhoz, hogy magunk előtt lássuk, amint a fent említett úriember számára  megnyíltak az euromilliárd csapok, s minden bizonnyal azóta nem azon lakosok körét gyarapítja a tisztelt polgár, akik a létminimum alatt tengődnek, s naponta állnak sorban a közértben egy pár zsömléért és néhány deka párizsiért. Nagyot dobbantott, szó se róla. Elementáris erejűt.

De vajon mennyit profitált mindebből az emberiség…

A galaxis legnépszerűbb közösségi oldalát használókat az ész vezérli vagy a frász kerítette hatalmába?

Milyen hatással lehet ez a sokak által népszerű, de legalább annyira elátkozott oldal hosszú távon a társas kapcsolatokra, a gyerekek, felnőttek jellem-és személyiségfejlődésére?

Talán nem lövök bakot azzal, ha elsődleges funkcióként a kapcsolatteremtést emelem ki. Valószínűleg az alapító atya is eme lehetőséget helyezte elsőként fókuszba. Remek dolog, ha olyan ismerősökkel, régi barátokkal vehetjük fel a kapcsolatot, akikről fényévekkel ezelőtt hallottunk utoljára. Üzeneteket küldözgethetünk egymásnak, fotókon oszthatjuk meg mindennapi életünk apró rezdüléseit..
Nesze neked képeslap meg távirat, voltál, léteztél egyáltalán?

Ez idáig rendben is volna. Mondhatni pazar. Ujjongás, tapsvihar. De mi történik akkor, ha a tisztelt állampolgár, legyen az gyerek vagy felnőtt olyan szinten tapad a facebookra, hogy percenként osztja meg, hogy éppen most mit evett, milyen gondolatok járnak a fejében, milyen a hangulata, hogyan simogatja meg a kiskutyáját, mikor ment ki a vécére és társai.

Ugye, ugye?

Nagy valószínűséggel ott már valami nem kóser. A nagy ismerkedés bizony kellemetlen meglepetéseket is tartogathat főleg azon naiv felhasználók számára, akik kis virtuális világukban mindent elhisznek. Álprofilok ezrei lepik el az oldalt, nyerészkedőknek, aberrált beteg embereknek teszik ki magukat mindazok, akik gátlások nélkül lépnek kapcsolatba akárkivel, s mindezek mellett tálcán kínálják adataikat. Gyerekek vigyázat! Elsősorban ti vagytok azok, akik leginkább ki vagytok szolgáltatva ezen veszélyeknek!

Információáramlás. Zseniális dolog a mai felgyorsult világban. Csoportokban, internetes felületeken olyan dolgokat oszthatunk meg, amik röpke másodpercek alatt emberek tízezreihez juthatnak el. Megkímélve mindannyiunkat attól, hogy ínhüvelygyulladást kockáztatva kismilliószor gépeljünk be valamit.

Reklámkészítők, vállalatok, de magánszemélyek számára is üdítő színfolt sok esetben. Csak egy kattintás és emberek milliárdjai szembesülnek az éppen legaktuálisabb termékekkel, szolgáltatásokkal.

Hurrá!

Nem túlzás valószínűleg az előbb említett szám. Kimondani is félelmetes. Vajon hány lehet a több milliárdból azok száma, akik ésszel használják, és mennyire dotálható azoké, akik már-már a frászt hozzák állandó használókként a közvetlen , s közvetett környezetükre?

Kedves Gyerekek!

Hozzátok szólnék elsősorban, de említhetném a felnőtteket is, mert a frász kerülget akkor, ha azt hallom és tapasztalom, hogy értelmes emberek órákat töltenek a használatával.

Ne virtuálisan barátkozzatok! Mennyivel jólesőbb érzés az, ha valakinek a szemébe mondod a gondolataidat, ha négyszemközt élőben beszélgethettek valakivel. Sokkal nagyobbat üt, ha személyesen hús-vér emberként szerzel barátokat.

Ha látod a melletted lévőnek minden rezdülését, olvasol a tekintetéből…

Ha nem virtuális farmot gondozol, hanem élőben emeled meg a gereblyét és úgy segítesz a szüleidnek gondozni a kerteteket.

Ha a szemébe mondod a szerelmednek, hogy mennyire fontos számodra, és nem idióta lájkokkal meg hangulatjelekkel tudatosítod vele.

Ha a túlzott használata helyett inkább mozogsz, sportolsz, játszol a barátaiddal a szabad levegőn.

Ha hasznosítod a kreativitásodat, fantáziádat értelmes játékokkal, ahelyett, hogy órákig rajta kockulnál.. Hidd el a labda is jobban pattan a betonon, mint a virtuális játékban..

Érvek, ellenérvek…

Mint minden éremnek, ennek is két oldala van…

Ész vagy frász? Rajtunk, rajtatok múlik…

Ha okosan használjátok  előbbi, ha átestek a ló túlsó oldalára, utóbbi...

A kulccszó tehát az ésszerűség, tudatosság. S ebben nagy felelőssége van szüleiteknek, a környezetetekben lévőknek is...

Előrébb jutottunk ebben a kérdésben? Visszaigazol majd mindenkit az élet, s a józan ész...

S hogy hasznos volt-e számotokra ezen irományom?

Remélem igen, de tudja a frász :)

Módis Tamás
blogszerkesztő