„Székelyföldi hazajárók a történelem nyomán”

2017. október 03. Megosztás Facebook-on „Székelyföldi hazajárók a történelem nyomán”

Határtalanul! 2017. szeptember 6-án élménybeszámolóval egybekötött értékelő órával zárult a Hat-17-2017-00115 számú pályázatunk. Ennek keretében öt napos erdélyi kiránduláson vehetett részt iskolánk 40 hetedikes tanulója. A kirándulást előkészítő órák előzték meg, melyeken a tanulók megismerkedhettek Erdély történelmével, Románia magyar lakta vidékeinek életével, a mai magyarság elhelyezkedésével, életmódjával, lakosainak számával. Az öt napos tanulmányi kirándulás érintette a Székely-, és Csángó-föld legjellegzetesebb vidékeit. Megtekintettük Nagyszalontán az Arany János Emlékmúzeumot, Marosvásárhelyen a várat. Útközben beugrottunk Szovátára, a Medve-tóhoz. A Bucsin-tetőn (1287m) keresztül elértük Gyergyószentmiklóst. Itt felkerestük a 48-as, és a II. Világháborús emlékhelyeket. A Magyar Királyi 3. Szent István Gyalogezred Tábori Pótezredének 159 katonája esett el 1944. szeptember 7-én Gyergyószentmiklóson, a Gac oldalban. A Gyimesi-hágón áthaladva a Csángóföld következett. Gyimesbükknél található az ezeréves határ, ott ér véget az ország, melyet István király Mária kegyeibe ajánlott. A romokon felkapaszkodva, a havasok völgyeiben kanyargó Tatros folyó mesebeli vargabetűket leírva öleli körbe a határdombot, s emelkedik fölé méltóságteljesen a Rákóczi-vár. Szintén itt található az az emlékhely, ahol a Rákóczi-szabadságharc, az 1848/49-es szabadságharc, az I. és II. Világháború hőseire emlékezhettünk. Itt áll Sebő Ödön szobra, aki a II. világháborúban, 1944. augusztus 28. és szeptember 20. között, a román átállás után, az addigra utánpótlás nélkül hagyott 32. határvadász zászlóalj parancsnoka katonáival hősies helytállással védte a szorost. A laktanya még ma is eredeti formájában látható, Gyimesfelsőlokon, alul gerendaburkolattal, bejárata remekbe faragott székelykapu. Este találkoztunk a Hidegségben helyi diákokkal. A gyerekek hamar összebarátkoztak. Kölcsönösen műsorral kedveskedtek egymásnak. Az ismerkedés zárásaként átadtuk itthonról hozott ajándékainkat, melyet a csángó gyerekek nagy örömmel fogadtak. Másnap az esztena-látogatáson mindenki belekóstolhatott a sajt- és túrókészítés rejtelmeibe, megismerve a csángó emberek szokásait, mindennapi életét. Aznap délután elzarándokoltunk Csíksomlyóra, mely a katolikus vallású székelyek híres Mária-kegyhelye, búcsújáróhelye és szellemi életének több évszázados központja. Minden pünkösdkor itt zajlik a híres csíksomlyói búcsú. A kora esti órákban érkeztünk meg Székelyudvarhelyre, ahol a szállás elfoglalása után a városban sétálva, többek között, a Székelytámadt várat, a főtéren a szoborparkot, Szent Miklós-hegyi római katolikus templomot, s a mellette álló igen impozáns Tamási Áron Gimnáziumot csodálhattuk meg. Másnap a magyarok egyik szent helyére látogattunk a Madarsi-Hargitára. 1801 m magasságból tekinthettünk le magyarságunk bölcsőjére. Délután Tamási Áron, és Orbán Balázs síremlékét kerestük fel, majd tettünk egy élvezetes sétát Korondon. Hazafelé útba ejtettük Segesvárt. A vár megtekintésén kívül megnéztük azt a helyet, ahol a segesvári-csatában elesett Petőfi Sándor. A legfontosabb emlékhelyeken koszorúval és nemzetiszínű szalag elhelyezésével emlékeztünk meg történelmünk, ma már határon túli, eseményeiről. Köszönjük a támogatást az Emberi Erőforrások Minisztériumának!

 

Kapcsolódó képgaléria