Rákóczi emléke Kárpátalján a néphagyományban

2019. március 29. Megosztás Facebook-on Rákóczi emléke Kárpátalján a néphagyományban

Kedves olvasóink!

A március hónap több ünnepet is jelent számunkra.

A negyedik évfolyamos diákjaink március 15-i műsorával kezdtük el az ünneplést. Március 20-án, 8 órakor Igazgató úr nyitotta meg a minden évben sorra kerülő Rákóczi-hetet. Ennek keretében kisebb diákjainknak múzeumpedagógiai foglalkozásokat, illetve az 5-8 évfolyamosoknak előadássorozatot szerveztünk a sok-sok érdekes program mellé.

Jelen cikkemben erről az előadássorról tájékoztatom a kedves olvasóinkat.

Március 18-19-én és 21-én az 5-8. évfolyam hallgathatott érdekes előadást a következő témában: „Rákóczi emléke Kárpátalján a néphagyományban”. Meghívott előadónk P. Szalay Emőke nyugalmazott főmuzeológus, a néprajz tudományok habilitált kandidátusa.

Előadónk a gyermekeink nyelvén, a tanulmányaikat figyelembe véve mutatta be a történeti mondát, mely nagyon sok valóságot, korhű eseményt tartalmaz a nép számára kedvező csodás elemekkel átszőve. Ezeket a csodás elemeket ismerhették meg a gyermekek csokorba szedve.
Így szó volt először is II. Rákóczi Ferenc termetéről, hiszen minden festményen gyönyörű, daliás férfiként ábrázolják. Ez bizony valóság volt, s írni is ezt írták róla: „Ugyan fejedelemnek termett szép ember volt, magas termetű, szép ábrázatú, gesztenyeszínű bodor hajú.”
A legtöbb monda Bereg megye, Szatmár, Zemplén térségben született, hiszen ezeken a helyeken tartózkodott gyakrabban a nagyságos fejedelem.
Részletesen ismertette Emőke Munkács várának történetét, Zrínyi Ilona és a két gyermek hősiességét, s a majdani tragédiáját. Az itt történt események nagyon sok mondát adtak az utókornak, melyekből megismerheti a gyermek a kitartás, nemesi cselekedet, becsületesség, küzdés fogalmát.
A következő csoportban a csatákról, majd a fejedelem oltalmazójáról, a turulmadárról hallhattak érdekes történeteket. Jellemző, hogy a mondák a szálláshelyeit is bemutatják, valamint lényeges tudnunk, hogy 100 olyan hely van összességében, ahol Rákóczi fáiról emlékeznek meg a mondák.
Nagyon büszkék lehetünk arra, hogy nekünk, hajdúsámsoniaknak is volt egy Bényei nyárfánk, melyet a nagyságos fejedelem Bényei nevű kuruc katonája szúrt le a földbe, mint szalonnasütő nyársat.
Szó volt a Rákóczi kutakról, mint esetleges események helyszínei. Például, itt itatta a lovát, itt pihent meg, vizéből ivott, netán Ő fakasztotta a vizet.
Meg kell említenünk Mikes kútját, mely arról nevezetes, hogy ebből a kútból vitt vizet a fejedelemnek a hűséges apródja. Így elnevezte a nép Mikes Kelemenről ezt a kutat.
A benei hegy mondája pedig Rákóczi kincseit mutatja be. Úgy hitték az emberek, hogy visszatér hozzájuk, s majd akkor a kincseit előveszi és megnyerhetik a szabadságharcot.

Nem csoda tehát, hogy a magyar emberek nagy szeretettel, tisztelettel emlékeznek II. Rákóczi Ferencre és a kuruc katonáira.
Ünnepségsorozatunkkal tisztelgünk mi is, s a különböző szellemi és sportversenyekkel helytállásunkat kívánjuk kifejezni.


Hajdúsámson, 2019. március 21.


A cikket írta:

Tóthné Szathmáry Irén

könyvtáros

Kapcsolódó képgaléria