Márciusi jeles napok

2019. március 02. Megosztás Facebook-on Márciusi jeles napok

Március – Kikelet hava – Tavaszelő – Böjtmás hava

Márciusban hosszú téli álmából ébredezik és megújul a természet. Elsőnek a hóvirágok köszöntenek bennünket, majd egymás után gyönyörködhetünk a tavasz virágaiban, és a madarak énekében. Elkezdődik a tavaszi munka az emberek és az állatok világában, de még a növények is teszik a dolgukat.

 

Március 8. - Zoltán napja – Nőnap

Ezen a napon nemcsak a Zoltánokat ünnepeljük, hanem a lányokat, asszonyokat is. 1857-óta ez a nap a nemzetközi nőnap. Ilyenkor a férfiak virággal fejezik ki tiszteletüket, megbecsülésüket.

 

Március 12. – Gergely napja

A Gergely görög-latin eredetű név. Jelentése: ébren őrködő. E naphoz kapcsolódik - Balázs-járáshoz hasonló – Gergely-járás. A diákok ezen a napon az iskolába hívogatták, toborozták társaikat, valamint adományt kértek tanítójuk számára.

 

Március 15. – Nemzeti ünnepünk

Az 1848-49-es szabadságharc évfordulója. E napon tört ki a pesti forradalom. Ekkor történt meg először, hogy a magyar nemzet 12 pontba foglalt kívánságait osztrák cenzúra nélkül kinyomtatták. Ezért lett ez a nap a magyar sajtó ünnepe is.
Ebben az évben is a 4. évfolyamos diáktársaitok emlékműsorával tisztelgünk a hősök előtt.

 

Március 18.-19.-21. – Sándor, József, Benedek

„Sándor, József, Benedek zsákban hoznak meleget.”
Az első meleget hozó nap Sándor napja. A népi megfigyelések szerint Sándor a tavasz hírhozója, megérkezik a tavasz.
A természeti tavasz József napján köszönt be. Ezen a napon kell elkezdeni a szántást, mert akkor jó termés várható.
A csillagászati tavasz viszont Benedek napján kezdődik.

 

Március 27. – Színházi világnap

Ezen a napon a művészek és a közönség együtt ünnepli az ősi művészetet.

 

A hónap híres magyar szülöttei:
1. Arany János (1817-1882)
Március 2-án született Nagyszalontán. Magyar költő, tanár, lapszerkesztő. A Kisfaludy Társaság igazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia tagja és főtitkára. A magyar irodalom egyik legismertebb és egyben legjelentősebb alakja.

2. Andrássy Gyula (1823-1890)
Március 3-án született Kassán. Széchenyi István és Kossuth Lajos híveként harcolt a magyar szabadságharcban. Fontos szerepe volt a kiegyezés előkészítésében, és ő volt az első magyar miniszterelnök.

3. Szigligeti Ede (1814-1878)
Március 8-án, Nagyváradon született.  Eredetileg: Szathmáry József drámaíró, színpadi rendező, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Színész, rendező, drámaíró.

4. Arany László (1844-1898)
Március 24-én, Nagyszalontán született. Magyar költő és népmesegyűjtő. Arany János gyermeke. Verses regényeket, meséket írt.

5. Bartók Béla (1881-1945)
Március 25-én, Nagyszentmiklóson látta meg a napvilágot. Bartók Béla Viktor János magyar zeneszerző, zongoraművész, népzenekutató, a közép-európai népzene nagy gyűjtője, a Zeneakadémia tanára; a 20. század egyik legjelentősebb zeneszerzője.

6. II. Rákóczi Ferenc (1676-1735)
Március 27-én született Borsi várában II. Rákóczi Ferenc erdélyi és magyarországi fejedelem, I. Rákóczi Ferenc és Zrínyi Ilona második gyermeke. Március 18-tól 27-ig iskolánk tanulói és tanárai szellemi és sporteseményekkel, előadássorozattal, valamint emlékfutással emlékeznek a nagyságos fejedelemre.

7. Kosztolányi Dezső (1885-1936)
Március 29-én Szabadkán született. Költő, író, műfordító, hírlapíró. A Nyugat című folyóirat munkatársa volt. Verseiben az élet örömeit és szenvedéseit örökítette meg.

8. Szabó Lőrinc (1900-1957)
Március 31-én, Miskolcon született. Kossuth-díjas költő, műfordító, a modern magyar líra egyik nagy alakja. Kossuth-díjas költő, műfordító, a modern magyar líra egyik nagy alakja.


A cikket írta:

Tóthné Szathmáry Irén

könyvtáros