Májusi jeles napok

2019. április 29. Megosztás Facebook-on Májusi jeles napok

Május
Pünkösd hava – Ígéret hava – Tavaszutó hava
Köszöntsük az utolsó tavaszi hónapot Szinyei Merse Pál Majális c. festményével!

Május hónap Maia istennőnek volt szentelve az antik világban, aki a föld termékenységét oltalmazta, a szaporulat felelőse volt. Innen, illetve Maia istennő férfi párja, Maius nevéből ered a hónap elnevezése.
Ez az utolsó tavaszi hónap, mely folyamán jelentős változás következi be az időjárásban. A hónap elején még előfordulnak fagyos reggelek, míg a hónap végén nem ritka a 30 fok közeli maximum.
Gyakori a nagy hőmérséklet visszaesés.  Derült, szélcsendes, alacsony páratartalmú éjszakákon a hő kisugárzása igen intenzív, a meleg levegő felfelé áramlik, helyébe nehezebb, hideg levegő áramlik, és ún. kisugárzási-fagy is kialakulhat. A népi időjóslásban fagyosszentek néven emlegetik ezt a jelenséget.


Május 1. – A munka ünnepe; Majális
A május a legszebb tavaszi hónap. A május elsejére virradó éjszaka állított májusfa, májfa a természet újjászületésének jelképe. Hajnalban, titokban állították a kiszemelt lány háza elé, ezért hajnalfának is nevezik.
Május 1. a munka ünnepe is. Különféle rendezvényekkel, vidám majálisokkal, bálokkal köszöntik a tavaszt. Ezen a több száz éve ismert ünnepen a felnőttek és a gyerekek együtt töltik az egész napot.

 

Május 5. – az első vasárnap – Anyák napja

Ezen a vasárnapon köszöntjük a nagymamákat, édesanyákat, megköszönve nekik mindent: a szeretetet, a gondoskodást, mellyel születésünk óta elhalmoztak bennünket. Ők azok, akikhez örömünkben, bánatunkban először fordulhatunk. Jelenlétük, munkájuk az életünk része. Már az ókori Görögországban is tartottak ünnepséget az anyák tiszteletére. Ezt az ünnepet Anna Sarvis tette hivatalos ünneppé.
Magyarországon 1925-ben szervezték meg az első anyák napi köszöntést.

Ratkó József: Zsoltár anyámnak

Az anyák halhatatlanok.
Csak testet, arcot, alakot
váltanak; egyetlen halott
sincs közülük; fiatalok,
mint az idő.
Újra születnek
minden gyerekkel; megöletnek
minden halottal - harmadnapra
föltámadnak, mire virradna.
Adassék nekik gyönyörűség,
szerelmükért örökös hűség,
s adassék könny is, hogy kibírják
a világ összegyűjtött kínját

 

Május 8. – A Nemzetközi Vöröskereszt Napja

1828-ban, ezen a napon született Henry Dunant svájci író, aki a háború borzalmainak hatására megalapította Genfben a Nemzetközi Vöröskeresztet. A nemzetközi segélyszervezet segíti a szenvedőket, rászorulókat, a természeti katasztrófában, háborúban támogatja adományaival a világ éhező országait. Magyarország 1881-ben csatlakozott a vöröskeresztes mozgalomhoz.

Május 10. – Madarak és Fák Napja

1902. márciusában az európai államok megegyeztek, hogy közösen védik a hasznos madarakat.  Az egyezmény aláírói között ott volt Magyarország is. 1902-ben Chernel István ornitológus szervezte meg először ezt a napot, melynek megünneplését 1906-tól törvény írja elő. Ez a nap több mint száz éve a természet és az élővilág védelmének napja Magyarországon. A „Madarak és Fák Napja” az egész természet ünnepe, amikor mi, emberek azt ünnepeljük, hogy testvérei vagyunk minden élőlénynek a Földön. A hétköznapokon is figyelnünk kell „hallgatag” és „énekes” társainkra. Nemcsak azért, mert a fák oxigént termelnek, port szűrnek meg, vagy a városokban, a zajvédelemben is fontos szerepük van.

 

Május 12., 13., 14. – Szervác, Pongrác, Bonifác napja

Ezt az időszakot a fagyosszentek napjainak nevezik. Pongrác egyébként ókeresztény vértanú (†304), Szervác püspök (†384), Bonifác (†303) szintén mártír volt.

Ady Endre: Fagyosszentek
(részlet)

Be kén' jól rendezni Vácot,
Odazárni Bonifácot,
Szerváciust és Pongrácot...
Mert az már szörnyü és galád,
Hogy mit művel e szép család...
Megszégyenít májust, tavaszt,
Fület és lábat megfagyaszt...

 

Június 10. –  Húsvétot követő 50. napon van Pünkösd napja

Ebben az évben már elhagyjuk a májust, s bőven a júniusnak örvendünk, mikor elérkezik pünkösd ünnepe. A pünkösd, amelyet a húsvét utáni 7. vasárnapon és hétfőn ünnepelnek, keresztény ünnep, a Szentlélek kiáradásáról való megemlékezés a keresztény világban.

Májusfa
A hagyományok szerint nem csak május elsején, hanem pünkösdkor is állítanak májusfát.
Bizonyos településeken az a szokás, hogy a májusfát pünkösdkor bontják le. A májusfa, a zöldellő ág a természet állandó megújulását szimbolizálja, valamint az udvarlás szándékának is kifejezője. A májusfát szalagokkal, étellel, itallal díszítik.

Pünkösdi király
Már a középkorban is meglévő szokás volt, hogy ügyességi versenyeken, (mint például tuskócipelés vagy karikába dobás,) megválasztották a legrátermettebb ifjút, aki a többiek vezetője lett. A pünkösdi király állandó vendég volt lakodalmakon, ünnepségeken, mulatságokon.

Pünkösdi királynéjárás
Az eredeti szokás szerint négy lány vitte körbe a faluban az ötödiket, a legkisebbet és legszebbet. A menetet énekek és jókívánságok kísérték. A lány feje felett kendőt feszítettek ki vagy fátyollal takarták le. Éneklés közben járták körbe a királynét, majd végül felemelték.

 


A cikket írta:

Tóthné Szathmáry Irén

könyvtáros