Januári jeles napok

2019. január 07. Megosztás Facebook-on Januári jeles napok

Fergeteg hava – Boldogasszony hava


Január a tél közepe, de az újév kezdete is, s egyben a tél középső hónapja. A táj ilyenkor a legszebb, hó borít mindent. A növényeket, magvakat megóvja a hótakaró a fagyoktól. Szünetel a mezőgazdasági munka, az állatok is pihennek, csendesebb, lassabb életet élünk.

Január 1. – Újév napja

A naptári év kezdőnapjában Krisztus születése után még legalább 1500 évig bizonytalanok voltak az emberek. Így volt, hogy december 25-én, vagy január 6-án, illetve adventtel kezdődött az újév.
Újév reggelén a férfiak köszönteni mentek a rokonokhoz, de az asszonyok ekkor nem léphettek ki a házból, mert január 1-jén asszonnyal találkozni szerencsétlen esztendőt jelent. Azt is jól meg kell gondolni, hogy mit teszünk először újév napján, mert jó eséllyel gyakran tesszük majd ugyanezt egész évben. Sokan ezért elsején le sem fekszenek napközben, nehogy a betegség, ágyhoz kötöttség nyűgjét vonják magukra.
1691-ben XII. Ince pápa végérvényesen január elsejére tette az év kezdő napját. Azóta ekkor tartják az egész világon, s a bécsi újévi koncerttel köszöntik, melyet a Magyar Rádió és Televízió közvetítésében hallhatunk.

 

Január 6. – Vízkereszt és háromkirályok napja

Ez a nap zárja a karácsonyi ünnepkört, s egyben a farsang kezdetét is jelenti.
A háromkirályok, másként a napkeleti bölcsek: Gáspár, Menyhért, Boldizsár, a karácsonyi csillagot követve az újszülött kis Jézust meglátogatták és megajándékozták.
Az ünnep neve azonban arra a későbbi eseményre utal, amikor Jézus megkeresztelkedett a Jordán folyó vizében.
Legismertebb szokások ezen a napon:
• a vízszentelés
• a házszentelés
• a háromkirályozás vagy háromkirályjárás
• Ha ezen a napon az eresz csurog (olvad), akkor hosszú lesz a tél, ám, ha a hó esik, akkor korán kitavaszodik. Sokára jön viszont el a tavasz, ha Vízkeresztkor fagy. E nap száraz időjárása azt ígéri: zivataros lesz a nyár. Az eső ellenben azt jelzi: csapadékos lesz a tavasz is. Régen leginkább annak örültek, ha Vízkereszt napján fújt a szél, az jó termőidőt, szerencsés évet jövendölt.

 

Január 18. – Piroska napja

Az időjárással kapcsolatos megfigyelések kapcsolódnak ehhez a naphoz: „Ha Piroska napján fagy, negyven napig el nem hagy.”

Január 20. – Fábián és Sebestyén napja

A hagyomány szerint ez az első tavaszébresztő nap. Úgy tartják, hogy a fák ekkor ébrednek fel téli álmukból. Ismét nedvet szívnak a hófödte talajból, s ekkor indul meg bennük újra az élet.

Január 22. – Vince napja – A Magyar Kultúra Napja

A szőlősgazdák egyik védőszentjét ünneplik az emberek. „Ha megcsordul Vince, tele lesz a pince” illetve „Hogyha fénylik Vince, megtelik a pince” – ha meg nem csepereg, nem lesz elég bor. A hagyomány szerint ezen a napon “Vince-vesszőt” metszenek, és nótaszóval vonulnak haza a dombról. A szőlővesszőket a meleg szobába öblös szájú üvegbe helyezik. Ha ezek kihajtanak, akkor nem fognak elfagyni a szőlőszemek. Vince időjárását mindenütt figyelemmel kísérték a szőlősgazdák.

 

A kézirat szerint Kölcsei Ferenc 1823-ban ezen a napon, január 22-én fejezte be a Himnusz írását. Akkor „A magyar nép zivataros századaiból” címet viselte a mű.
A 19. század egyik nagy magyar zeneszerzője, Erkel Ferenc zenésítette meg. Nyomtatásban csak 1829-ben jelent meg, s a hallgatóság 1844. július 2-án, a Nemzeti Színház színpadán hallhatta először a megzenésített változatot. Több, mint száz évnek kellett eltelnie, hogy a mű hivatalosan is a magyar nép nemzeti himnusza legyen. Nemzeti imádságunk a magyar tiszteletadás jelképe, így ünnepségeinket felállva, méltó tiszteletadással énekeljük.

Január 22-én, „A Magyar Kultúra Napját” is ünnepeljük. A kultúra az emberiség által létrehozott anyagi és szellemi értékek összessége. Sok-sok olyan alkotás, felfedezés, mely nemcsak a magyar nép életét vitte előbbre, hanem az egész emberiségét is. Ez a szó tehát a műveltséget, a tudást jelenti.
Azért jártok iskolába, azért tanultok és vesztek részt érdekesebbnél-érdekesebb képzésekben, hogy kulturált felnőttekké váljatok. Ez az első lépés ahhoz, hogy létre tudjatok hozni olyan alkotást, mellyel ti is jobbá tehetitek önmagatok és mások életét.

Január 25. – Pál napja

E napon a kemény téli időjárás lassan megfordul, enyhébb lesz. „Pálforduló” vagy „Pálfordulás” néven ismert a népi kultúrában. Arra a bibliai történetre emlékezve mely szerint Saul a Damaszkuszba vezető úton találkozott Krisztussal. A találkozás olyan nagy hatással volt rá, hogy testestül-lelkestül megváltozott. Krisztus üldözőjéből egyik leghívebb követőjévé vált.
A megtért Saulból Pál apostol lett.

Termés illetve haláljóslás is kötődik hozzá. Ezen a napon fordul a tél ellenkezőjére, viszi a jeget, ha van, vagy hozza, ha nincs. Ha szép tiszta az idő, jó lesz a termés, ha havas, zord, az nehéz évet jelent.

 

Kellemes évkezdést és sikeres félévzárást kívánok minden tanulónk részére. Újévi fogadalomnak próbáljátok megtartani a Kultúra Napjának az üzenetét!


A cikket írta:

Tóthné Szathmáry Irén

könyvtáros