Februári jeles napok

2019. január 31. Megosztás Facebook-on Februári jeles napok

Február – Böjtelő hava – Télutó a kalendárium második hónapja, de az év legrakoncátlanabb gyereke. Míg a többi hónap 30, vagy 31 napból áll, neki 28 is elég. Legfeljebb négyévenként, az úgynevezett szökőévben toldja meg eggyel.
A földben a magok, a fákon a rügyek lassan készülődnek a tavaszra. Az emberek pedig vidám farsangi mulatságokkal búcsúztatják a telet.

Híres-neves februáriakban sem szűkölködünk.
Akiket ti is ismerhettek, s méltán büszke a magyar nép rájuk, róluk teszek most említést.
Hajós Alfréd építészmérnök, a magyar sport első olimpiai bajnoka. 1878. február 1-jén Budapesten született.

Ferenczy Károly festőművész 1862. február 8-án, Bécsben született. Műveinek jelentős része vallásos témájú, de szívesen ábrázolta az ember és a természet kapcsolatát is a festményein.

Szilárd Leó fizikus 1898. február 11-én született. Fontos szerepet játszott az első atombomba megalkotásában, s az atomenergia békés célokra történő felhasználásában.

Munkácsy Mihály híres magyar festő. 1844. február 20-án született. Lieb Mihály néven látta meg a napvilágot, és Munkácsról, a szülővárosáról kapta a művésznevét.

Hunyadi Mátyás Magyarország királya (1443-1490). 1443 február 23-án született Kolozsváron. Corvin Mátyásként, igazságos Mátyás királyként emlegeti minden magyar ember.

Jászai Mari színésznő (1850-1926). 1850 február 24-én született Ászáron. A Nemzeti Színház híres pacsirtája, művésznője volt.

I.Rákóczi Ferenc választott erdélyi fejedelem. 1645. február 24-én született Gyulafehérváron. II. Rákóczi Ferenc fejedelmünk édesapja, Zrínyi Ilona férje.

 

Február 2. – Gyertyaszentelő Boldogasszony napja.

A néphagyomány szerint ekkor ébred fel téli álmából a medve, ha napos időt lát.

 

Február 3. – Balázsolás

Szent Balázs püspökre emlékezünk, aki egy fiút mentett meg a fulladástól.
Ezen a napon a fiúk csoportosan járták az utcákat, hogy adományokat gyűjtsenek az iskolájuknak és fiú diákokat toborozzanak.

 

Február 11. – A betegek világnapja.

II. János Pál pápa javaslatára lett ez a nap világnap, hogy felhívják az emberek figyelmét beteg társaik segítségére.


Február 19. – Zsuzsanna napja.

E napon szólal meg először a pacsirta. Ha mégsem, akkor még hideg napok következnek.

 

Február 24. – Jégtörő Mátyás.

Egyike a télutó időjósló napjainak. Ha hideg van e napon, Mátyás megtöri a jeget, ha jó az idő, akkor jeget hoz.

 

A farsangi időszak vízkereszttől, január 6-tól hamvazószerdáig, a nagyböjt kezdetéig tart.
Ez a bálok és a vidám összejövetelek ideje. A farsang már a középkorban is a jókedvű mulatságok időszaka volt, javarészt olasz, francia és német hatásra. Ekkor tartották az esküvőket, lakodalmakat. Hogy a mulatság ne zavarja a vasárnap megszentelését, a házasságkötés napja a hétfő vagy a szerda volt. Maga a farsang szó is német eredetű (vaschang), mely eredetileg csak a böjt előtti napokat jelölte. Ehhez az időszakhoz (a farsangfarkához) kötődik a legtöbb szokás, napjai külön nevet kaptak: kövércsütörtök (a húshagyókedd előtti és utáni csütörtök megnevezése is), farsangvasárnap, farsanghétfő, húshagyókedd. A hamvazószerdával beálló böjti időszak elején, az első böjtös nap utáni csütörtökön még el lehetett fogyasztani a farsangi maradékot. A bőséges étkezés mellett voltak kifejezetten farsangi ételek, például a fánk vagy a rétes, melyeknek mágikus erőt tulajdonítottak.
A farsang a világ igen sok országában elterjedt régi-régi szokás.


A cikket írta:

Tóthné Szathmáry Irén

könyvtáros