Áprilisi jeles napok

2019. április 03. Megosztás Facebook-on Áprilisi jeles napok

Szent György hava – Tavaszhozó – Szelek hava

Az április igazi tavaszi hónap.  Kizöldülnek a fák, színpompás virágok teszik színessé, vidámmá a tájat. A jó idő mindenkit kicsalogat a természetbe, de előfordul, hogy szeszélyesen rosszra fordul az idő.

 

Április 1. – Hugó napja; Bolondok napja

Hugó napja, a téli napfordulótól számított századik nap, ezért népünk régente „száznapnak” is nevezte. Egyébként pedig „negyvenesnap” volt, e nap időjárásából a terméskilátásokra következtettek. Az „áprilist járatás”, „április bolondja” az ókori tavaszkezdő tréfás örömünnepekre vezethető vissza.

Április 11. – A költészet napja

József Attila jeles költőnk születésnapja. Magyarországon 1964 óta a magyar költészet ünnepévé választották ezt a napot.

Április 22. -   A Föld napja

Ez a környezetvédelmi világnap 1970-ben indult el az Egyesült Államokból. Célja, hogy felhívja az emberiség figyelmét a Föld élő és élettelen világát fenyegető veszélyekre. Hazánkban 1990 óta emlékeznek meg róla. Mit tehetsz Te? Sokat. Zöldítsd környezetedet, ültess fát! Termelj haszonnövényeket, komposztálj, éheztesd a kukát! Szigetelj, közlekedj közösen! Ne vásárolj csomagoltat, élj műanyagok nélkül, válts környezetbarát szerekre! Félkész, kész helyett egyél friss hazait!
A Föld napja mára a legnagyobb önszerveződő környezeti megmozdulássá vált Magyarországon.
Cselekvő ünnep, amely mindnyájunk jövőjéről szól.

Április 24. – Szent György napja

A népi kalendárium ettől a naptól kezdve számítja a tavasz kezdetét. Régen pásztorünnep volt ez a nap, mert az állatokat e napon hajtották ki a legelőre. A tél beálltáig kint is maradtak velük a pásztorok.

Április 21-22. Húsvét

Virágvasárnap: A húsvét előtti vasárnapot nevezik így. Ennek hagyománya a zöldágjárás.
Nagycsütörtök: A katolikus vidékeken nagycsütörtökön elnémulnak a harangok.  Azt mondják, a harangok Rómába mentek.
Nagypéntek: Ezen a napon emlékezünk Jézus Krisztus keresztre feszítésére. Régen az emberek szigorú böjtöt tartottak ezen a napon. Nagypéntek ma is ünnep, s sokan betartják a böjtöt is.
Nagyszombat: Újra megszólalnak a harangok, s elkezdődik a készülődés az örömünnepre. Megsütik a húsvéti kalácsot, megfőzik a húsvéti sonkát és tojást.
Húsvétvasárnap: A keresztény egyház legnagyobb ünnepe. Krisztus feltámadásának napja. A húsvét egyik jelképe a tojás, mely az újjászületést jelenti.  A csibe, a kisbárány, a barkaág a születést jelképezi.
Húsvéthétfő: A húsvéti locsolkodás napja. Régen a fiúk vízzel locsolták meg a lányokat, mert a víz a megújulás, megtisztulás jelképe. Mára ez a szokás átalakult, kölnivízzel locsolkodnak a fiúk, férfiak.
Fehérvasárnap: A húsvét utáni vasárnap neve. Régen a komatál küldésének ideje volt. A legjobb barátnők sírig tartó barátságot kötöttek és komatálat adtak egymásnak.

  

 

A hónap híres magyar szülöttei

1. József Attila:
Szombathelyen született 1894. április 11-én. Az egyik legnagyobb magyar költőnk, akinek tehetsége már 17 éves korában megmutatkozott. Sajnos fiatalon, 32 évesen meghalt. Az ő tiszteletére és emlékére ünnepeljük a magyar költészet napját.

2. Gróf Széchényi Ferenc:
Fertőszéplakon született 1754. április 29-én. Ő alapította meg a Magyar Nemzeti Múzeumot és az Országos Széchényi Könyvtárat. Egész életét a haza szolgálatának szentelte. Fia, Széchenyi István, a legnagyobb magyar.

3. Ybl Miklós:
Székesfehérváron született 1814. április 6-án. Egymás után építette a szebbnél szebb palotákat. A Budai Takarékpénztárt, a Várkert Bazárt, Festetics gróf, Károlyi gróf palotáit. Szent István Bazilika építését ő fejezte be. Legkiemelkedőbb alkotása 1884-ben a Magyar Állami Operaház.

4. Janikovszky Éva:
Szegeden született1926. április 23-án. Író, szerkesztő, a magyar gyermekirodalom egyik kiemelkedő alakja. Könyveit 35 nyelvre fordították le.  Közel 35 évig a Móra Ferenc Könyvkiadó szerkesztője, főszerkesztője volt. Munkásságáért számtalan elismerésben részesült, megkapta a Kossuth-díjat is.

5. Bárány Róbert:
Bécsben született 1876 április 22- én. Belgyógyászati és ideggyógyászati ismereteket szerzett, majd fül-orr-gégészettel foglalkozott. Tanulmányozta a lőtt fejsebek gyors ellátásának a módját is. 1914-ben orvosi Nobel-díjat kapott.

 

Kellemes tavaszi feltöltődést kívánok úgy szellemiekben, mint fizikálisan. A Húsvét legyen mindenki számára igazi megújulás.
 


A cikket írta:

Tóthné Szathmáry Irén

könyvtáros