Április

2018. március 27. Megosztás Facebook-on Április

Az április igazi tavaszi hónap. Kizöldülnek a fák, lombjuk alatt színpompás tavaszi virágok nyílnak. Színessé válik a táj, újra benépesülnek az erdők, mezők. Téli rejtekhelyükről előbújnak az állatok is. A jó idő minket is kicsalogat a szabadba. Elkezdődnek a tavaszi munkálatok, és mindenki szívesen sétál a friss tavaszi levegőn. Néha azonban megesik, hogy hirtelen esősre, fagyosra fordul az idő. Ezért is mondják, hogy az április kiszámíthatatlan, szeszélyes, bolondos hónap.
Népi elnevezése: Tavasz hava, Szent György hava, Szelek hava.

 

Április 1.  A tréfák napja
Április elseje már „ősidők” óta a vidámság, tréfa és bolondozás napja. A felnőttek régen is előszeretettel tréfálták meg szomszédaikat, barátaikat, de legfőképpen a hiszékeny gyerekeket. (Ebben az évben erre a napra esik Húsvétvasárnap.)
Április 1-2.  Húsvét
Mivel a Húsvét változó időpontú ünnep, minden évben más napra esik. A márciusi holdtöltét követő első vasárnapon tartjuk, és a változást az okozza, hogy ez a holdtölte évről évre változik. Húsvétkor Jézus Krisztus kínhalálára és feltámadására emlékezünk.
Virágvasárnap: A Húsvét előtti vasárnapot nevezik így. Ennek hagyománya a zöldágjárás.
Nagycsütörtök: A katolikus vidékeken, Nagycsütörtökön elnémulnak a harangok. Azt mondják, a harangok Rómába mentek.
Nagypéntek: Ezen a napon emlékezünk Jézus Krisztus keresztre feszítésére. Régen az emberek szigorú böjtöt tartottak ekkor. A lányok és a legények friss patakvízben megmosták az arcukat.
Nagyszombat: Újra megszólalnak a harangok, s elkezdődik a készülődés az örömünnepre.
Húsvétvasárnap: A keresztény egyház legnagyobb ünnepe: Krisztus feltámadásának napja. Húsvét egyik jelképe a tojás, az újjászületést jelenti. A csibe, a kisbárány, a barkaág a születést jelképezi.
Húsvéthétfő: Ez a napja a húsvéti locsolkodásnak. Régen a fiúk vízzel locsolták meg a lányokat. A víz a megújulás, a megtisztulás jelképe.
Fehérvasárnap: A Húsvét utáni vasárnap neve. Ez régen a komatál küldésének ideje volt.

  

Április 11.  A költészet napja
József Attila jeles költőnk születésnapja. 1905. április 11-én született Budapesten. Fiatalon, 32 éves korában halt meg. 1937. december 3-án este Balatonszárszón egy tehervonat ütötte el. Személyében az egyik legnagyobb magyar költőt tisztelhetjük. Nagy szegénységben nevelkedett két leánytestvérével együtt. Kicsi gyermekkorától kezdve sokat segített édesanyjának, aki mosónőként dolgozott, és korán meghalt. Sokat nélkülözött, de eljutott Bécsbe és Párizsba, ahol egyetemi tanulmányokat folytatott.
Rövid élete alatt sok verset írt gyerekeknek, felnőtteknek egyaránt. 1964. április 11-e óta az ő tiszteletére mindig e napon ünnepeljük a költészet napját.

De szeretnék gazdag lenni,
Egyszer libasültet enni,
Jó ruhába járni, kelni,
S öt forintér kuglert venni.
Míg a cukrot szopogatnám,
Új ruhámat mutogatnám,
Dicsekednék fűnek, fának,
Mi jó dolga van Attilának.

(József Attila: De szeretnék…)

  

Április 22. A Föld napja – A környezetvédelem napja
1970-ben indult el ez a világméretű környezetvédelmi akciónap az Egyesült Államokból, Magyarországon 1990 óta rendezzük meg. E napnak az a célja, hogy felhívja az emberiség figyelmét a Föld élő és élettelen világát fenyegető veszélyekre. Az iskolákban megemlékezéseket, vetélkedőket, környezetszépítő munkákat szerveznek. Ez évben is légy ennek a nemes programnak aktív részese!
A világűrből nézve Földünk csupán egy parányi, kékesfehér bolygónak tűnik. 8 bolygótársával együtt kering a Nap körül, és több milliárdnyi éve forog saját tengelye körül. A Föld kőzetekből és vízből álló hatalmas gömb, több, mint háromnegyedét óceánok és tengerek borítják, a maradék egynegyed rész pedig szárazföld. Vastag levegőréteg veszi körül, amely kiszűri a Napból érkező káros sugarakat. A sokféle szennyeződéstől azonban a légkört védelmező ózonréteg egyre vékonyabbá válik, így az élőlényekre veszélyes sugarakat is átengedi. Vigyázzunk rá, hogy még sokáig élhessünk rajta!

 
Április 24. Szent György napja
A lovas katonák, a fegyverkovácsok és a vándorlegények védőszentje. A népi kalendárium ettől a naptól számítja a tavasz kezdetét. Régen pásztorünnep volt, mert az állatokat e napon hajtották ki először a legelőre, s a tél beálltáig kint is maradtak velük. Sok népi megfigyelés tartozik ehhez a naphoz, például:

 

A Hónap híres magyar szülöttei:
- Csukás István Született 1936. április 2-án Kisújszálláson. A Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas magyar költő, író. Csicsóka és a moszkitók, Keménykalap és krumpliorr, Nyár a szigeten című művei a mi könyvtárunkban is megtalálhatóak.
- Egressy Béni A Szózat megzenésítője, amelyet 1843. május 10-én mutattak be a Nemzeti Színházban. Sajókazincon született 1814. április 21-én. Meghalt Pesten, 1851. július 17-én. Iskoláit Miskolcon és Sárospatakon végezte. Már 1840-től foglalkozott zeneszerzéssel, ő volt Petőfi Sándor verseinek első megzenésítője és számos népies műdal szerzője.
- Juhász Gyula Költő. 1883. április 4-én született Szegeden és 1937. április 6-án halt meg. Első versei a Szegedi Naplóban jelentek meg. Korának egyik legkiemelkedőbb alkotója, a magyarság sorsának legjelentősebb magyar lírai kifejezője.
- Kőrösi Csoma Sándor Nagy utazó, nyelvtudós, eredet-kutató. 1784. április 4-én, az Erdélyben lévő Kőrös településen született. 1841. április 11-én Dardzsilingben halt meg, miközben a magyar nép őseit kutatta hazájától távol, Tibetben.

   

Szeretettel búcsúzunk: Irénke néni és Réka