A 47. tanári gyaloglás résztvevői lehettünk
Ebben az évben is megtartottuk a tanári gyaloglást, azaz Debrecenből gyalogosan jöttünk Hajdúsámson szép városába. Tettük mindezt azért, hogy fenntartsuk ezt a szép hagyományt, melyet elődeink kezdtek el immár 47 évvel ezelőtt. A busz ritkán járt, két régi kolléga lekéste, de mindenképp szerettek volna a nagyvárosból a szeretett tanítványaikhoz kiérni, ezért gyalogosan indultak neki az útnak. És egyébként sportolni is szeretünk.
Legtöbbször a gyerekek várnak minket. Sajnos, az eredeti terveinkbe az időjárás közbeszólt, ugyanis az utolsó héten nagyon mostoha időben zajlottak az osztálykirándulások is. Ezt a programot is elhalasztottuk, és végül így tudtuk gyerekek nélkül megrendezni. De abban biztosak lehetnek a kedves tanítványaink, hogy ezt a gyalogtúrát nekik szánjuk, és ezzel kívánunk nekik nagyon tartalmas, pihenéssel és kalandokkal teli vakációt.
Korán, már hajnalban indult el a kis csapat a Debrecen táblától gyalogosan. A csapatunkat Bujdosó Tibor igazgató úr, és Nábrádi Mihály igazgató helyettes úr vezette. Nagyon családias hangulatban, jókedvűen érkeztünk az első megállónkhoz, ahol az újoncok avatására került sor. Nagy megelégedésünkre sikerült a feladataikat megoldaniuk, így felavathattuk őket. Immár ők is a tanári gyaloglók családjába tartoznak. Ebben az évben a szuperhősök bőrébe bújtunk, hiszen minden tanár egy kicsit szuperhős is, annyi mindenhez kell értenünk. Jelvényünkön a Marvel szó szerepelt, ami most azt jelentette, hogy Minden Alkalommal Rendíthetetlen Vággyal Együtt Lógunk. A mai programunk szervezője Földiné Jakab Edit tanító néni és Módis Tamás tanár úr voltak, ők a DÖK vezetői.
Elérkezett a reggeli ideje. Terülj, terülj asztalkámat varázsoltunk magunknak, és a hátunkon elcipelt finomságokat jóízűen el is fogyasztottuk. Az étvággyal nem volt gondunk. Gyaloglásunk során jókat beszélgettünk, és gyönyörködtünk a vadvirágokkal teli határban. Az autókból is dudáltak, köszöntek nekünk, amit nagyon szerettünk. Végül az utolsó pihenőhelyünkön egy jó kávé után erőt vettünk magunkon, és már be is értünk Hajdúsámsonba. Nem is volt olyan sok ez a 10 kilométer, de visszafelé azért már nem mennénk. Dandé Lászlóné alpolgármester asszony, Évike, aki régi kollégánk, elénk jött, és ő is gyalogolt velünk. Köszönjük neki. Az Önkormányzathoz énekszóval érkeztünk. A fáradt vándorokat az önkormányzati dolgozók fogadták, és megvendégeltek minket. Nagyon jólesett a figyelmességük. Kedves kollégáink, akik nem gyalogoltak, ők is szeretettel fogadtak bennünket. Köszönjük nekik is a kedvességüket.
Végül az Önkormányzat lépcsőjén készült csoportképen a hajdúsámsoni gyerekeknek integetünk. Boldog vakációt kívánunk nektek!
- Hajdu-Horváth Emese