Petőfi emlékév a költő születésének 200 éves évfordulójára

Petőfi Sándor a magyar költészet egyik legkiemelkedőbb alakja. Rövid élete alatt közel 1000 verset írt. Az Országgyűlés döntése értelmében Petőfi emlékévnek nyilvánította a 2022/2023-as évet. Iskolánkban az alsó tagozatos gyerekek már kezdetektől ismerkednek a tanórákon a nagy költő életével és a verseivel. Már az elsősök is hallják, és olvassák a nevét, és néhány versét, valamint a forradalomban betöltött szerepét. A másodikosok az Itt van az ősz, itt van újra, az Arany Lacinak és az Anyám tyúkja című költeményét tanulják. A harmadikosok a Nemzeti dalt és a Füstbement terv című verset, míg a negyedikesek a Csatadalt, valamint tájleíró verseit, a Kiskunság és A Tisza című versét ismerik meg. Jelenleg iskolánkban elkezdődtek a március 15-i műsor próbái, amit a negyedikes diákok fognak előadni. Valószínűleg idén is sikerül majd egy „kis Petőfit” találni közöttük, aki elszavalja majd nekünk az ismert sorokat: „Esküszünk, esküszünk, hogy rabok tovább nem leszünk!”

Petőfi Sándor 1823. január 1-én született Kiskőrösön. Az egyszerű, nádfedeles házban a mécsvilág sápadt fényében adott életet gyermekének Petrovics Istvánné Hrúz Mária. Ki gondolta volna még akkor, hogy az a vékonyka kisfiú két évtized elteltével országos hírű költő lesz, szabadságharcos és forradalmár. Több alkalommal járt Debrecenben. Egy telet lázasan, betegen, éhezve töltött el itt. Életének legínségesebb, legfázósabb napjai voltak ezek. Később az 1848/49-es szabadságharc idején már kapitányként érkezett a századához ide. Itt született meg a fia, Zoltán is. És innen indult a harctérre, Bem tábornokhoz Segesvár felé, ahonnan többé nem tért vissza. Debrecenben az itt eltöltött napjai emlékére állították fel Petőfi szobrát, Medgyessy Ferenc szobrászművész alkotását a Nagyállomás előtt. Sok emlékhelyet, emléktáblát találhatunk Debrecenben, iskolát, teret is neveztek el róla. Hajdúsámsonban utat neveztek el róla, valamint a Petőfi Sándor Városi Könyvtár, Művelődési Ház és Kiállítóhely is az ő nevét viseli. A főtéren megtalálhatjuk a Petőfi fája szobrot is.

Vándorlása során mindenhol fáradhatatlanul írta a verseit. Sokszor bizony fizetségül adta a házigazdának az ellátásért. Néhány helyet szeretnék ajánlani, ami elérhető távolságban van tőlünk, és Petőfi egy-egy költeményére emlékeztetnek minket. A Túr-bukógát azért készült, hogy az igen sokszor magas vízállású Tisza vissza ne duzzassza a Túr vizét, így néhány méter magas gáton keresztül engedik a folyóba. „Ott, hol a kis Túr siet beléje, mint a gyermek anyja kebelére” A költő e helyen gyönyörködött a szép tájban, és ezt az élményét írta le a versében. Tunyogmatolcson írta a következő sorokat vándorlása után: „Falu végén kurta kocsma, oda rúg ki a Szamosra.” A régi kocsma helyén már egy látogatóközpont várja az érdeklődőket, sok információs táblával. Erdélyben található Koltón a gyönyörűen felújított Teleki-kastély. A „vad gróf” jó barátjaként, meghívott vendégeként három alkalommal is megfordult Petőfi itt. 1847 szeptemberétől ifjú hitvesével, Szendrey Júliával itt töltötték a mézesheteiket. Itt született meg a Szeptember végén című csodálatos költemény. Mindenképpen szeretnénk, hogy tanulóink ismerjék, és szeressék nagy költőnk életét, és munkásságát.