November: Szent András hava – Őszutó – Enyészet hava

„A természet gyermek, s ifjú volt tavasszal,
Emberkorra jutott a gyümölcsös nyárral;
A deresült őszben öregszik meg végre,
Melly meglankadván jut erőtelenségre.
….
Az egész természet meghalaványodik,
Színe az hideggel őszül s ráncosodik.
Csendesek erdeink, sárgulnak bújokba,
Hullatják levelek gondolkozásokba.”

Bessenyei György: Az esztendőnek négy részeirül- Ősz

 

Beléptünk a novemberbe, amiről jól tudjuk, hogy most már egyre hosszabbak lesznek az éjszakák, a levegőben pedig érezni, hogy a nyakunkon a tél.

El van számozva? Kicsit összezavarhat a hónap neve, mert a november a latin „novem” szóból ered, ami kilencet jelent, és nem tizenegyet. Ezt a január és a február számlájára kell írnunk, mert azokat később adták hozzá a naptárhoz. Amikor a novembert elnevezték, akkor még tényleg a kilencedik hónap volt.

November 1-je Mindenszentek, 2-a Halottak napja

Mindkét nap a halottakra való emlékezés napja.

Mindenszentekkor emlékezünk meg azokról a szentekről, akik név szerint nem szerepelnek az egyházi naptárban.
Azt a hetet melyre a Halottak napja esik, halottak hetének nevezik. Szokás ilyenkor a temetőbe, elhunyt családtagok sírjához kilátogatni, a sírokat rendbe tenni, gyertyát, mécsest gyújtani.

November 3.

A Magyar Tudomány napja: 1825-ben ezen a napon ajánlotta fel egyéves jövedelmét Széchenyi István gróf a Magyar Tudós Társaság létesítésére.

November 5.

Szent Imre herceg I. István király és Gizella királyné fia. Nevelésére különös gondot fordítottak szülei. 1015-ben Imre herceg oktatását átvette Gellért püspök. Tizenöt éves korától atyja, I. István mellett nevelkedett, ahol az államirányítás tudományát, a hadvezérséget, a diplomáciát sajátította el. I. István Imre herceg nevelését annak huszonhárom éves korában fejezte be.

November 7. - A magyar opera napja.

1810-ben, november 7-én született meg egy gyulai tanító fiaként Erkel Ferenc.
A nemzeti romantikus opera megteremtőjének születésnapja 2013 óta a magyar opera napja is: e napon nyílt újra az Opera másik játszóhelye, melynek névadója maga Erkel Ferenc volt.
2014 őszén egy másik nagyszerű magyar zeneszerzőre, Szokolay Sándorra is emlékezünk.

November 11. – Márton napja

Szent Márton ünnepe a magyar néphagyományban tradicionálisan a gazdasági évet lezáró ünnep. A tél kezdetét jelzi, hogy eddigre már mindenhol elszámolnak a pásztorok a tavaszi- nyári időszakban rájuk bízott jószággal, és a gazdától megkapják járandóságukat.
Az ünnep eredete az ókori Rómába nyúlik vissza. A legenda szerint Róma védői elaludtak. Az ellenséges gallok támadásától csak az mentette meg a várost, hogy a ludak hangos gágogására felébredtek. Innen az Avis Martis, azaz Mars lúdjai elnevezés. (Mars a római mitológiában hadisten.) Márton valós történeti személy, Pannóniában született, Szombathelyen 317 körül. Apja római százados volt. Márton is katonaként került a mai Franciaország földjére, ahol keresztény hitre tért, és kolostort alapított. 371-ben püspökké szentelték Tours-ban. A legenda szerint Szent Márton nem akart püspök lenni, ezért elbújt a libák óljában. Azok azonban hangos gágogásukkal elárulták rejtekhelyét. Innen a Szent Márton lúdja elnevezés.

November 13. - A magyar nyelv napja

Annak emlékére, hogy 1844-ben e napon fogadták el azt a törvényt, mely a magyart hivatalos nyelvvé ismerte el.
A mi anyanyelvünk a legkifejezőbb, és a leglogikusabb. Külföldi és magyar írók-költők véleménye is ezt bizonyítja.

Íme, két vélemény a sok közül:
- Grimm Jakab meseíró: „A magyar nyelv logikus és tökéletes felépítése felülmúl minden más nyelvet.”
- Jókai Mór: „Egy kincs van minden nemzetnek adva. Míg azt megőrzi híven, addig él.
E kincs neve: az édes anyanyelv.”
 

November 17. - Budapest napja

Pest, Buda és Óbuda egyesülésével létrejött székesfőváros közgyűlésének 1873-as első ülése emlékére.

1872-ben úgy ötvennégyezren lakták Budát, és vagy kétszázezren Pestet, tehát mindkettő lényegesen kisebb volt, mint ma. De ekkor alapozták meg a fejlődés lehetőségét azzal, hogy az év december 22-én szentesített törvénycikkében az Országgyűlés elrendelte Buda és Pest szabad királyi városok, valamint Óbuda mezőváros és a Margit-sziget egyesítését. Az ötlet egyébként Széchenyi István fejéből pattant ki még az 1830-as években. Nem tévedett, a műveletnek sok mindent köszönhet a város.
 

November 19. – Erzsébet napja

Árpádházi Szent Erzsébet (XIII. század) ünnepe.

Árpád-házi Szent Erzsébet, II. András magyar király (ur. 1205-1235) és Meráni Gertrudis leánya, IV. Lajos türingiai őrgróf (ur. 1217-1227) felesége. Számos legenda szól jóságáról.
A hercegnő éhínség idején kinyitatta az uralkodói éléskamrákat, télire pedig mindazokat befogadta palotájába, akik fedél nélkül maradtak. A hercegnő egy napon élelmiszert csempészett ki a rászorulóknak, rokonai pedig megállították, és megkérdezték, mit visz magával. Mivel a fiatalasszony el akarta titkolni szándékát, azt mondta, rózsák vannak a kötényében, az Úr pedig egyszeriben virágokká változtatta a kenyeret, hogy Erzsébetnek ne kelljen hazudnia. 1235-ben Erzsébetet szentté avatták. Hazánkban IV. Béla (ur. 1235-1270) emeltetett először templomot húga tiszteletére – Kápolnán. Az Árpád-ház ötödik szentjeként tisztelhetünk.

November 25. – Katalin napja

Szent Katalin keresztény vértanú (IV. század) ünnepe. Kerékbe törték tudása és keresztény hite miatt, ezért a fuvarosok, kerékgyártók, valamint a házasulandó lányok védőszentje. Katalin naphoz férjjósló hiedelmek kötődnek. Katalinágnak nevezik azt a gallyat, melyet a lányok vízbe állítottak, s ha karácsonyig kizöldült, közeli házasságra lehetett számítani a lányos háznál. Régi időjárási megfigyelés szerint, ha Katalin locsog (vagyis lucskos, nem fagy), akkor Karácsony kopog (azaz jó hideg lesz).

November 27. – A Nobel-díj alapítása

A Nobel-díjat a svéd kémikus és feltaláló Alfred Nobel alapította. Nobel 1895. november 27-én kelt végrendeletében rendelkezett úgy, hogy vagyonának kamataiból évről évre részesedjenek a fizika, kémia, fiziológia és orvostudomány, továbbá az irodalom legjobbjai és az a személy, aki a békéért tett erőfeszítéseivel a díjat kiérdemli.